2024. február 14. Gerlai Pál
Kép forrása: https://375humanistia.helsinki.fi/elias-lonnrot/suhde-kielikysymykseen
Elias Lönnrot (1802-1884) filozófus, orvos, filológus, újságíró, népdalgyűjtő, a Kalevala összeállítója. Orvosi munkáját időnként megszakítva hosszú utakat tett Észak-Finnországba, Észtországba ahol a népmeséket, mondákat, népdalokat kutatta. Akadt olyan eset, amikor egy-egy népdalgyűjtő útja végén az orosz területeken keresztül hetekig kellett gyalogolnia hazáig, mivel a téli fagyok miatt a hajóútvonalak járhatatlanok voltak.
A. W. Linsen karikatúrája a mezítláb népdalt gyűjtő Lönnrotról (1847)
(forrás: Wikipedia)
Először több különálló eposzt szeretett volna írni, de a kutatás során szerzett tapasztalatai befolyásolták: a népköltemények töredékei közé különböző anyagokból épített egészen új verseket, a személyekkel, eseményekkel kapcsolatos vonásokat sok esetben megváltoztatta. Lönnrot úgy vélte, hogy a népköltemények történései valós történelmi események, és tartalmuk az idők során változatlan maradt, habár a forma változott. A Kalevala 1840-es megjelenése után nemzeti lelkesedés a finnek között felerősödött.
Elias Lönnrot mélyen istenhívő ember volt. A finn énekeskönyv 1867-es megújításakor írta a magyar evangélikus énekeskönyvben 185-ös szám alatt megtalálható Égi csillag tiszta fénye kezdetű énekszövegét egy jól ismert protestáns énekre: a svájci reformáció nagy zeneszerzőjének Loys Bourgeois-nak szerzeményére, illetve annak finn evangélikusok által átköltött változatára. Lönnrot idős korára visszatért szülőfalujába Sammatti-ba, ahova havonta egyszer járt ki – ahogy ott hívják – a „templomfalu” lelkésze. A többi vasárnapon ő végezte laikus prédikátorként a lelkészi szolgálatot. Koren Emil szerint a szórványgyülekezeti lét, de bizonyára a hosszú, magányos énekgyűjtő utak is ihlethették énekeskönyvünkben található énekét.
185. ének (L. Bourgeois 1510-1569, Elias Lönnrot 1802-1884)
2. Szent igéd, mint égi csillag, Hívjon, vonjon Jézusunk, Utat intve, míg megvirrad, Míg tehozzád eljutunk! Minden bús szem lássa meg Áldott égi fényedet!
Az ősi finn hangszer, a Kantele korszerűsített, kromatikus, tehát a kor zenéjéhez igazított, modernizált változatát ő maga készítette el, énekét ezzel is kísérte.
Lönnrot gyűjtötte népdalok 19. századi kantelén így hangzanak:
Lönnrot élete alatt rengeteget fejlődött az orvostudomány. A 18. század végi orvoslás még a kuruzslás szintjén állt, de Lönnrot született tudós volt, így a hiedelmeken és ókori hagyományokon (köpölyözés, érvágás) alapuló gyógyászati eljárásokat eleve elvetette. Úgy gondolta, hogy a betegségek megelőzhetőek higiéniával, védőoltással, helyes táplálkozással és az alkohol fogyasztásának mellőzésével.
Sajnos a csapások az ő magánéletét sem kerülték el, öt gyermeke közül csak egy lánya élte meg a felnőttkort, feleségét is eltemette. Viszont családjában szokás lett, hogy rokonaik árván maradt gyermekeit is nevelték. Orvosként többször találkozott a tífusszal és a kolerával is, ő maga is megbetegedett, de meggyógyult. Népdal gyűjteményeinek kiadása mellett újságírással is foglalkozott, felvilágosító újságcikkeket írt az egyszerű embereknek, nyelvújítással foglalkozott, gyakorlatilag ő teremtette meg a modern finn nyelvet. Több egyetemnek volt levelező tagja, a tudományok széles tárházában jártas volt a filozófiától a botanikáig. Bár szűk körű temetést szeretett volna, mégis nagyszabású lett: A helsinki egyetem tanszékeinek képviselői vitték koporsóját és a finn nemzeti ébredésre gyakorolt hatása miatt már életében rengeteg tisztelője lett.
Születésnapja április 9. a finn irodalmi nyelvet megteremtő reformátor, Agricola Mihály halálának napjával esik egybe, ez finn nemzeti ünnep, amelyet zászlónapnak (Lippupäivä) neveznek, valamint Lönnrothoz kötődik a finn kultúra napja február 28. a Kalevala-nap, ezen a napon adta ki a népköltemény első változatát 1835-ben.
- Gyermeket elveszíteni a legnagyobb szenvedés – ma sokkal ritkábban találkozunk ezzel a tragédiával, mint száz évvel ezelőtt. Miért élhette meg ezeket a tragédiákat máshogyan Lönnrot, mint pl. Malmivaara?
- A gyermekkeresztség megjelenése a középkori gyermekhalandósággal függött össze. Ma milyen változásokra lenne szükség a keresztségben és az ifjúsági munkában?
- Milyen kihívásokat jelent egyházunk számára a szórvány gyülekezeti helyzet?
- Hogyan lehet bevonni a gyülekezeti szolgálatba a más hívatásban elkötelezett keresztényeket?
Források:
Koren Emil: Irgalmadat éneklem 103. o.
https://fi.wikipedia.org/wiki/Elias_L%C3%B6nnrot
