Mennybemenetel ünnepe

2020. 05. 21. (Mennybemenetel)

Giotto di Bondone: 38 jelenet Krisztus életéből (22. kép: Mennybemenetel) 1304 (Wikidata.org)

Kialakulása:

Mennybemenetel ünnepe a húsvét és pünkösd közötti időszak szerves része, az örömöt hozza el számunkra. Kialakulásával kapcsolatban tudjuk, hogy az új kezdetkor a tanítványok Jézus második eljövetelét közelre várták és ez az  eszkatológikus várakozás határozta meg mindennapjaikat. Amikor azonban ez alábbhagyott, az egyházi esztendőben mindez szimbolikus, liturgikus formában is rögzült.

A II. század végén vált a pünkösd (pentékoszté – ötvennapos) időszaka mennybemenetelkor és pünkösd ünnepén a húsvéti ünneplés csúcspontjává. Maga a „hetek nyolcada”, azaz a hétszer hét nap az ötvenedik nappal betetőzve – az ószövetségi hetek aratási hálaadó ünnepének a mintájára – a hetes szent szám fokozása, ugyanakkor egyetlen nagy „húsvéti napot” ölel egybe.
Mennybemenetel és pünkösd ünnepe csupán a IV. században vált el egymástól. Mennybemenetel a bibliai beszámoló szerint a húsvétot követő negyvenedik napra került az egyházi naptárban, míg a pünkösd az V. század végére a Szentlélek eljövetelének önállósult ünnepévé alakult át, s így lett a Szentlélek-ünneppé.
Ez a húsvéttól való tartalmi távolodás folytatódott a VII. században, amikor pünkösd nyolcnapos, önálló ünneppé vált. Több tradícióban ezután lett bevett keresztelési ünneppé is, másutt a húsvéti gyertyaszentelés, valamint a tej- és mézszentelés napjává.

Mennybemenetel szintén nyolcnapos ünneppé önállósult valamikor a XI. század folyamán. A középkorban ezt a nyolc napra bővített és vigíliával kiegészített rendet követte a kereszténység, majd – a többi ünnephez hasonlóan – elkezdődött időtartambeli rövidülésük: előbb három napra, majd kettőre.
A legújabb gyülekezeti gyakorlatban sokszor praktikus okokból hétköznap nem ünneplik ezt az ünnepet, hanem csak az ezt követő vasárnapon. Egyházunk azonban megmarad annál a gyakorlatnál, hogy e napon ünnepel és részesül ezáltal e hétköznapi ünnep különleges áldásában.

Nézzük végig Mennybemenetel ünnepének aspektusait, a lutheran.hu 2009-es cikkei alapján:

Mennybemenetel mozaikjai: A feltámadott

Jézus húsvétkor feltámadott a halottak közül. Pár héttel később Isten felvitte őt magához a mennybe, és oda ültette trónja mellé, az oldalára, hogy együtt uralkodjon vele. Ezt az eseményt ünnepeljük mennybemenetel ünnepén. Jézus feltámadása és mennybemenetele tehát összetartoznak.

Mennybemenetel mozaikjai: A barátok

Jézus feltámadt – és ez mindent új megvilágításba helyez. Aztán eljön barátaihoz, hogy tanítsa még őket. De nem a tanítványai körében van, azok között, akik három évig kísérték őt, hanem másokhoz is elmegy. De jézus nem marad velük.

Mennybemenetel mozaikjai: A menny

Hová megy Jézus a mennybemenetelkor? A Bibliában az evangélisták tömören fogalmaznak. Jézus felemeltetett a mennybe, az Atyához.

Mennybemenetel mozaikjai: A trón

Hová megy Jézus a mennybemenetelkor? Istenhez jut, aki a mennyben trónol és jobbján maga is uralkodóvá lesz.

Mennybemenetel mozaikjai: Visszajövetel

A menybemenetellel Jézus egyáltalán nem tűnt el tőlünk örökre. Hangsúlyozta, hogy híveihez egyszer visszatér majd.

https://www.evangelikus.hu/mennybemenetel-2016 alapján

Püspöki Tanács: “Lehetségesnek tartjuk a gyülekezeti alkalmakat”

2020. 05. 19.

Egészségügyi szempontból továbbra is az elektronikus felületeken közvetített istentiszteletek a legbiztonságosabbak, ezért változatlanul javasoljuk ennek a formának a megtartását. Így reménység szerint sokakhoz el lehet juttatni az evangéliumot. Mostantól fogva – az online közvetítések lehetőség szerinti biztosításával – a hívek személyes részvételével újra lehetségesnek tartjuk a gyülekezeti alkalmakat szabad téren vagy fedett helyen, amennyiben a gyülekezeti elnökségek Védekezési Szabályzatot fogadnak el. Ebben a következőkre kell kitérni:   

  • az alkalmak előtt és után biztosítják az alapos szellőztetést és fertőtlenítést;
  • ha van rá mód, több ajtót használnak, amelyek az alkalmak során lehetőség szerint nyitva maradnak;
  • a bejárat(ok)nál feltűnő helyen kitéve gondoskodnak kézfertőtlenítésről;
  • az ültetés úgy történik, hogy – az egy háztatásban élőket leszámítva – a személyek között biztosított minden irányba legalább 1,5 m távolság;
  • a liturgiai szolgálatot végzők kivételével mindenki maszkot visel, erről szükség esetén a gyülekezet gondoskodik;
  • az istentiszteletek rövidített liturgiával és kevés énekléssel folynak;
  • mindenki a saját énekeskönyvét vagy mobil eszközét használja, illetve ajánljuk az énekek előzetes kiosztását vagy kivetítését;
  • úrvacsoraosztásra a következő hetekben lehetőleg nem kerül sor, ha mégis, akkor se igyunk közös kehelyből;
  • offertórium gyűjtése a kijáratnál elhelyezett persellyel;
  • minden alkalmon megfelelő számú szervező és segítő vesz részt, akik a Védekezési Szabályzat betartásáról gondoskodnak.

Minden egyéb kérdésben – ideértve a nyári napközis és bentlakásos táborokat – kötelező a kormány vagy az önkormányzatok által hozott biztonsági rendelkezések betartása. A gyülekezet elnöksége által elfogadott Védekezési Szabályzatot előzetesen el kell juttatni az illetékes espereshez, majd a bejáratoknál feltűnő helyen ki kell függeszteni, illetve közölni kell a gyülekezet honlapján, Facebook-oldalán és egyéb felületein.

Istennek adunk hálát, hogy a próbatételek között is megtartja egyházát, és gondoskodik az ige hirdetéséről. 

Köszönjük a lelkészeknek, a presbitereknek és a gyülekezeteknek, hogy eddig is felelősségteljesen jártak el. Kérjük, továbbra is bizalommal kövessék a Püspöki Tanács ajánlásait.

„Nem adtál ellenség kezébe, tágas térre állítottad lábamat.” (Zsolt 31,9)

Budapest – Győr, 2020. május 18.

Dr. Fabiny Tamás elnök-püspök

Kondor Péter püspök

Szemerei János püspök

https://www.evangelikus.hu/ujra-lehetsegesnek-tartjuk-gyulekezeti-alkalmakat

Jubilate vasárnapja – 2020. május 3.

364. ének – meghallgatható

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében!
Ámen.

Bevezető zsoltár (66.)
Örvendezz Istennek, egész föld,
énekeljétek neve dicsőségét!
ő adott életet lelkünknek,
és nem engedte, hogy lábunk meginogjon.
Mert megpróbáltál minket, Istenünk,
megtisztítottál, mint ezüstöt a tűzben.

Bevezető ige
Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus atyja, aki megáldott minket minden
lelki áldással a Krisztusban. (Ef 1,3)

Üdvözlés, bűnvallás, Kyrie
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!
Testvéreim! Isten színe előtt gondoljunk méltatlanságunkra, és valljuk meg
bűneinket!
Istenem! te tudod, mennyi fájdalmat és szomorúságot okoztam bűneimmel
önmagamnak és embertársaimnak, főként pedig atyai szívednek. szabadíts
meg bűneimtől, és add nekem az új élet örömét, az Úr Jézus Krisztusért.
Ámen.

Kegyelemhirdetés, Isten dicsőítése
Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, és úgy szerette a világot, hogy az ő
egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete
legyen. Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez
jóakarat.

Rövid imádság: óegyházi kollekta
Istenünk!Mutasd meg a téged keresőknek világosságodat, hogy megtalálják
az igazság útját, híveidnek pedig add kegyelmedet, hogy kövessék azt, ami
egyezik akaratoddal, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a szentlélekkel él
és uralkodik örökkön örökké. Ámen.

Olvasmány:

Jézus közeli visszatérését ígéri

16Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem. 17A tanítványai közül némelyek ezt kérdezték egymástól: Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem, és ez: Mert én elmegyek az Atyához? 18Ezt kérdezgették: Mi az a kis idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit beszél. 19Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és ezt mondta nekik: Arról kérdezősködtök egymás között, hogy ezt mondtam: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem? 20Bizony, bizony, mondom nektek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. 21Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. 22Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek: 23és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit.

Apostoli hitvallás

(Ökumenikus fordítás)
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

48. ének – meghallgatható

Jubilate vasárnap alapigéje a Zsidókhoz írt levél 11, 13-19

13Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. 14Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. 15És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. 16Így azonban jobb haza után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített. 17Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, 18akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” 19Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett. 

A mai vasárnap Jubiláte vasárnapja, a 66. zsoltár Örvendezz Istennek sorából kapta.

Ez a vasárnap az, amely a figyelmünket a feltámadásról a jövő felé fordítja. A megvalósult, tökéletes, de múltbeli cselekedet alapzatán állva, attól nem elrugaszkodva a tekintetünk a ránk váró jövő felé fordul, hiszen az előttünk álló hetekben olyan ünnepek érkeznek, mint Mennybemenetel ünnepe és a Szentlélek kitöltésének ünnepe, a Pünkösd. Azt lehet mondani, hogy ezek a hetek az egyházi év legfontosabb időszakának a hetei, talán a legszebb része az évnek, és mivel a Feltámadástól nem lehet távolodni, ha abban élünk, ezért időben és térben is egyre közelebb kerülünk Istenhez.

Az igében a HIT PÉLDÁJA, Ábrahám kerül elénk. A hit, amely nem gyengül a halálfélelemben, betegségben sem, még akkor sem bizonytalanodik el, amikor nem látja, hogy mi vár rá. A „távolról lát, üdvözöl” – a hazatérés öröme, ahogy távolról megpillantja valaki az otthonát, úgy tekint Istenre. Túrmezei Erzsébet – Mégis című versét szeretném ehhez a gondolathoz kapcsolni.

Túrmezei Erzsébet – MÉGIS

Milyen sokat kellene hinnem,

s milyen keveset hiszek.

Mily keveset kellene vinnem,

s mennyi terhet viszek.

Egyedül Rá kellene néznem,

s magamra révedek.

Ragyog a cél viharban, vészben,

s hányszor eltévedek.

Mégis… elcsüggedjek, megálljak?

Miért csüggedjek el?

Hisz olyan keveset hiszek még,

s már az is fölemel.

Mint minden én nyomorúságom,

nagyobb a kegyelem.

Ebben hiszek, s szemem bűnbánón

megint ráemelem.

Kis hitet, hogy megerősítsen,

míg többről többre nő,

s egész a célig elsegítsen:

hatalmas Isten Ő.

Nagyon sokszor hallom keresztény emberektől is, azt az ókori görög nézetet, hogy az ember földi élete egy rövid itt tartózkodás, amely után a lelke különválik és a szférákban szárnyal tovább. A keresztény nézet egyrészt nem a lélek különválása, se nem visszatérés valami idegen szférába, a keresztény ember előre halad a hitben, az új, mennyei haza felé. Az Ősatyák hitét és a keresztényi váradalmakat összekapcsolja a levél írója. Ábrahám hite olyan nagy volt, hogy szilárd meggyőződése volt, hogy Isten még Izsák elvételével is beteljesíti ígéretét.

A Zsidókhoz írt levél valamikor Márk evangéliumának születése után keletkezhetett, talán Kr. u. 80-ban, egyetlen nagy prédikáció, mely levél formában íródott. Egy teológiailag jól képzett egyházi elöljáró lehetett a szerzője, aki zsidóból lehetett kereszténnyé, vagy hatással volt rá a zsidóság látásmódja, hitvilága. Az igehirdetés annak a közösségnek szól, akinek el kell lassan fogadnia, hogy Jézus Krisztus visszajövetele nincs olyan közel, mint az első keresztények remélték – ezért, mintegy metafora, megjelennek az ősatyák, akik nem láthatták meg Isten ígéretét – az ő példájukat állítja a korai keresztények elé, akik sokáig azt hitték, hogy karnyújtásnyi távolságra van Jézus dicsőséges visszajövetele: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem.

Vajon hogyan értette Jézus ezeket a szavakat. Lehet-e, elég-e annyival magyarázni, hogy Isten számára nincs idői bezártság, vagy csupán arról van szó, hogy ezek a szavak az utolsó vacsorán hangzanak el, és nem Jézus második eljövetelére vonatkoznak, hanem feltámadása utáni találkozásra vonatkozik, amely valóban közel – ehhez a párbeszédhez képest éppen három nappal később valósul meg.

A vasárnap fakultatív olvasmánya a teremtés történetből az ember teremtése és az, hogy Isten megpihent a hetedik napon. A feltámadás az új teremtés, amely legalább olyan jelentőségű keresztény szemmel, mint a világ teremtése, hiszen az üdvösség a kiteljesedése a teremtett világban megélt teremtettségnek.

Túrmezei Erzsébet egy másik verse Gusztáv Adolf svéd királyról szól, de nem csak róla, hanem rólunk is, földön küzdő keresztényekről:

Századok tűnnek, hervadó virágok,

sorra lehullnak eszmék és világok.

Jelenek jönnek, múltakon tipornak.

Titkos határán vésszel teli kornak,

Krisztus hada hol vagy? Küzdesz-e még?

Ó, küzdesz, de roskadva, csüggedezve!

Nem érzed-e magadon égni egyre

a svéd király kialvó lángszemét?!

Fogyott erődre, elhaló magodra

gondolsz… Bús, megrepedt templomfalakra,

s kezed a fegyvert már elejteni készül…

Pedig reád szállt drága örökrészül

eleidtől a nagy, szent titok:

Bár minden, minden ellened szavazna,

halál tiporna rád, vagy tél havazna,

emeld a zászlót: Krisztus győzni fog!

Ámen!

Quasi modo geniti – Húsvét utáni 1. vasárnap

2020. április 19.

Quasi modo geniti vasárnapja

Antoine Wiertz: Quasimodo, a Notre Dame híres púposa

Kezdő ének Luther Márton húsvéti éneke: 214 – kattints!

Olvasmány:
János 20,19-29
Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: „Békesség néktek!” És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Jézus erre ismét ezt mondta nekik: „Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.” Ezt mondván, rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyetek Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.” Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: „Láttuk az Urat.” Ő azonban ezt mondta nekik: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.” Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: „Békesség néktek!” Azután így szólt Tamáshoz: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás pedig így felelt: „Én Uram, és én Istenem!” Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”

Igehirdetési ének: 388 – kattints! (G. F. Händel szerzése)

Alapige:
Zakariás 8,6-8
Ezt mondja a Seregek Ura: Bár lehetetlennek tűnik a megmaradt nép számára, hogy ez így lesz abban az időben, az én számomra nem lehetetlen – így szól a Seregek Ura. Ezt mondja a Seregek Ura: Én kiszabadítom népemet napkelet földjéről és napnyugat földjéről. Hazahozom őket, és Jeruzsálemben laknak; az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek, valósággal és igazán.

A vasárnap névadó bevezető zsoltára a 116. zsoltár:

Mint a most született csecsemők,
az igének tiszta tejét kívánjátok,
hogy azon növekedjetek az üdvösségre.

Qausi modo geniti – újszülött módjára: “Kvázimódó” – milyen rossz csengésű ez a név Victor Hugo regénye nyomán, aki mégis egy nagyon jó szándékú, bár csúnya ember volt. És ilyen szép ez a zsoltárkezdő kifejezés: olyanok vagyunk, mint a ma született csecsemők…
Visszaemlékszem kislányunk születésére, aki pici súllyal született, de már születését követő napon fontos volt neki az első néhány csepp anyatej, amelytől megnyugodott és lassan gyarapodásnak indult, néhány hét alatt ledolgozva a hátrányt. Még most is milyen fontos, sőt a legfontosabb neki az anyatej, noha egyre több kedvenc étele van. Ez védi meg a betegségektől, ez a biztos alap. Jézus szavaiból kitűnik sokszor, hogy örök életet adó víz van a birtokában. Vajon miért nem szomjazunk mi is az evangéliumra?

Húsvét után vagyunk egy héttel, Krisztus feltámadása valamilyen titokzatos új teremtés, hiszen Krisztus újjászületett, feltámadt. Húsvét öröme még nagyon friss, egy héttel húsvét ünnepe után a felolvasásra kijelölt ige a tanítványok között megjelenő Jézusról szól, aki még a feltámadás napjának estéjén bemegy a tanítványok rejtekhelyére a zárt ajtókon keresztül.
Várták, szomjazták a jó hírt a tanítványok, még ha csüggedtek is voltak, néhányan vissza akartak menni halászni, ketten Emmausba indultak, az asszonyok a holttest bebalzsamozását tartották a legfontosabb feladatuknak, de mégis megörültek a jó hírnek (jó hír görögül evangélium!). Ma is várjuk a jó híreket? Sokszor a rossz híreknek örülünk, hogy másokat rossz dolog ért, vagy ha valami rossztól tartottunk és az bekövetkezett, kárörvendve mondhatjuk: lám, mi megmondtuk!

Zakariás próféta ígérete: gyermekek és idősek fognak Jeruzsálem terein lenni. A gyermekek és az idősek jelenléte a békét és a rendet jelképezi véleményem szerint. Sajnos tapasztaljuk azt is, hogy generációs szakadék van az emberek között. Sajnos a gyülekezetekben leginkább két generáció van jelen legnagyobb számban, az idősek és a gyermekek. A köztük levő generációnak nincs ideje, kedve, indulata, szándéka az Isten dolgaival foglalkozni. Mondjuk ki: van jobb dolguk is, mint a túlvilággal foglalkozni. A közép korosztály vállán nyugszik az egész társadalom elhordozásának terhe. Talán pont ezért kellene többet fordulniuk Istenhez, hogy segítséget, támogatást kapjanak, mert bizony a fiatalok és a gyermekek részéről többször jön a számonkérés, mint a támogatás, az idősek részéről sem olyan jellegű ma már a támogatás, mint amilyen akár egy emberöltővel ezelőtt volt.

A mai fiatalok panaszolják, hogy a szüleik nem olyan módon segítenek sok esetben a gyermeknevelésben, mint ahogy elvárnák. A mai fiatal nyugdíjasok nagyon sokszor aktívak: sok esetben dolgoznak, vagy megpróbálják azokat a céljaikat elérni, amelyekre nem volt idejük a munka mellett. Régebben, amikor több fizikai munkát kellett végezniük az embereknek, a hatvanas éveikben járók voltak az idősek, és a hetven-egynéhány évesek már öregnek számítottak. Ma sokszor azt látjuk, hogy 70 éves kor körül új dolgokba kezdenek az emberek, frissek, ötletelnek, célokat tűznek ki. Ezért is fájdalmas és döbbenetes a jelenkornak ez az új betegsége, amely kifejezetten azokat az időseket veszélyezteti, akik még az apróbb betegségeik ellenére jól tartják magukat, és aktív életet élnek.

A vasárnap kezdőzsoltára így folytatódik a 8. és 9. verssel:

Szeretem az Urat, mert meghallgat,
meghallgatja könyörgésem hangját.
Megmentette lelkemet a haláltól,
lábamat az elbotlástól:
ezért az Úr színe előtt fogok járni
az élők földjén.

Luther Márton egyik emlékezetes mondása, hogy nem az a csoda, ha valaki elesik, hanem ha felkel, és megy tovább. Mert botlás – valljuk be – rendszeresen szokott lenni. Nagyon sokan nem bírják visszafojtani a nevetésüket, ha valakit látnak elesni. Én soha sem szoktam ezt érteni, hogy tud a felhőtlen nevetés ilyenkor annak a helyére lépni, hogy a másiknak segítsünk. Mintha az ilyen esetekben az lenne a legfontosabb, hogy minket szórakoztasson. Azután az az ember, aki mértéktelenül nevetett, ha vele esik meg hasonló, mértéktelenül zavarba jön, mert a másik övéhez hasonló reakciójától tart. Hol vannak belénk kódolva ezek a nemtörődömségek? Honnan ered az, hogy nem akarunk vigyázni a másik emberre.

Sok minden lehetetlennek tűnik az ember számára. Többféle reakciót vált ki, amikor az emberek érthetetlen eseményekkel találkoznak. Sokan démoni, csodás folyamatokkal magyarázzák a világ eseményeit. Vannak, akik nem elégednek meg ezzel, hanem mindent próbálnak ésszel megérteni. Gondolhatnánk, hogy az ilyen kételkedők hitetlen emberek. De ha figyeljük pl. Pál apostolnak a világhoz való hozzáállását, azt látjuk, hogy az értelmet nagyon fontosnak tartja (1Kor 14,19 inkább akarok öt szót mondani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.) sokkal fontosabbnak, mint az értelmetlen, csodás dolgokat. Istent nagy hiba beszorítani a számunkra érthetetlen és csodás dolgok halmazába, mert ahogy megértjük ezeket, egyre kevesebb teret hagyunk neki. Hittel és értelemmel éljünk a világban, így éljük meg kereszténységünket, nem kell félni és borzadni a démonikus vagy babonás hiedelmektől.

Ez nem mond ellent a mai olvasmányban Tamás hitetlenkedő kérésével. Sőt Jézus egy olyan szilárd hitről beszél, amelyet az Istenbe vet az ember. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek. A démonikus és babonás hiedelmeket el kell választanunk az életet megtartó hittől, amely erőt és magabiztosságot ad az embernek minden helyzetben. Nem úgy igaz, ahogy néha mondják, hogy valamiben mindenkinek kell hinni. Pál apostol mondja: az igaz ember hitből él. Hiszek, hogy jót tegyek, hiszek, mert Isten igéje szerint élek.
Ahogy Zakariás könyvében a záró szavak így állnak: „Istenük leszek, valósággal és igazán”. Ebben a szilárd megállásban lehet hinni, ez tud erőt adni másoknak is, ezt adjuk tovább ebben a mai bizonytalan helyzetben, amikor a tudomány magabiztossága, és a vélt korlátlan, valójában nagyon is korlátolt emberi hatalom mind szétolvad. És együtt tudjuk mondani:
Mint újszülött csecsemők az igének tiszta tejét kívánjuk, hogy azon növekedjetek az üdvösségre.
Ámen.

Húsvéti istentisztelet

2020. 04. 12. (Húsvét vasárnap)

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, és ha ez a bőröm szertefoszlik is, testem nélkül is meglátom az Istent. (Jób 19, 25-26)

Húsvét ünnepe, Krisztus halálból való feltámadása a kereszténység legerősebb üzenete a világ számára. Az OK és ALAP a reményre, hogy az élet győzedelmeskedik, erősebb a halálnál.

Ez az EVANGÉLIUM – magyarul örömhír, amely végső értelmet ad hitünknek és életünknek is. Krisztus feltámadásának nagy örömünnepe.

Nietschéről a legtöbben annyit tudnak, hogy ezt mondta: Isten halott. Az eredeti mondat így hangzik:

„Így szólott hozzám egykor az ördög: »Megvan a maga pokla Istennek is – az emberszeretete.«
Nemrégiben pedig azt mondta nékem: »Isten halott; belehalt részvétébe az ember iránt.«”

Friedrich Nietzsche (1846–1900) német filozófus

Egy nappal vagyunk Nagyszombat után:

Nagyszombat ünnepe

átmenet nagypéntek sokkoló történéseiből

a húsvéti öröm felé. Protestáns közösségekben

sokszor a sírral összefüggésben a csend ideje és egyszerre

a hallgatás ideje is, abban a tekintetben, hogy sok helyen

nem tartanak nagyszombaton istentiszteletet. Ugyanakkor

korai keresztény hagyományok kötődnek az ünnephez.

Már a 2. században böjttel emlékeztek arra a napra,

amelyen Krisztus a sírban nyugszik. Felkészülésük végeztével

eleinte a katekumének is ezen a napon részesültek a

keresztségben. Ma megbújik a két legnagyobb ünnepünk

között, mint egy lélegzetvételnyi szünet egy énekvers végén.

Nagyszombat csendje viszont jóval több, mint egy

szusszanás.

NEM NÉMASÁG, SE NEM TÉTLENSÉG.”

 

Húsvét ünnepén tudunk-e tanuskodni Krisztusról. Sokunk számára Krisztus nem más, mint a múlt, és nem is nagyon próbáljuk megérteni, hogy mi történt Húsvétkor. Persze rendszeresek a támadások Krisztus feltámadásának ténye ellen.

 

Mi is ebbe a végtelen spirálba jutunk, ha Istenről beszélünk Húsvétkor és nem Istennel. Jób barátai Istenről beszélnek, míg Jób az egyedüli, aki Istennel beszél. Jób mondatait rendszeresen temetéseken szokták idézni, elmaradhatatlan része a gyászbeszédeknek, hiszen a Bibliában a legnagyobb emberi veszteség Jóbot éri (direkt emberi veszteséget mondok, mert Krisztus váltsághalála isteni veszteség). Mindenét elveszíti néhány perc alatt, és ráadásul a rossz hírt hozók egymásnak adják a kilincset, ahogy elmondják:

 

hírnök érkezett Jóbhoz, és így szólt: A marhák odakint szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek.

15 De a sábaiak rájuk rontottak, és elvitték őket, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. 

16 Még beszélt, amikor érkezett egy másik, és így szólt: Tűz csapott le Istentől az égből, amely megégette és elpusztította a juhokat és a legényeket. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. 

17 Még beszélt, amikor ismét érkezett valaki, és így szólt: A káldeusok három csapatban rajtaütöttek a tevéken és elvitték őket, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. 

18 Még beszélt, amikor érkezett egy másik, és így szólt: Fiaid és leányaid elsőszülött testvérük házában lakomáztak, borozgattak. 

19 De hirtelen erős szél támadt a puszta felől, megrendítette a ház négy sarkát, az rászakadt a fiatalokra, és meghaltak. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. 

20 Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, 

21 és így szólt: Meztelenül jöttem ki anyám méhéből, meztelenül is megyek el. Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve! Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen.

 

Sőt miután ez megtörténik – belebetegszik Jób a gyászba, de ekkor sem átkozza meg az Istent:

 

A felesége ezt mondta neki: Még most is ragaszkodsz ahhoz, hogy feddhetetlen maradj? Átkozd meg Istent, és halj meg! 

10 De ő így felelt neki: Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk. Még ebben a helyzetben sem mondott Jób olyat, amivel vétkezett volna.

 

Azután megérkeznek Jób barátai, akik rövid bevezetés után egyre inkább Jóbot kezdik vádolni, hogy valamit csak elkövetett, ami miatt az Isten megharagudott rá. Jób elmondja, hogy bizony a szavakkal ölni lehet, így mutatkoznak be a barátok.

A könyv későbbi részében Jób újra és újra leírja szenvedését, és ebben a leírásban a saját szenvedéseinkre is ráismerünk. Mennyien szenvednek attól ezekben a napokban, hogy egyedül vannak. Milyen kínzó tud lenni az, hogy nem mehetünk oda, ahova csak akarunk. Könnyen ki lehet játszani a karantént, hiszen nem nagyon ellenőrzi senki, de mégis, behatároltak a lehetőségeink. Az elmúlt hétvégén, virágvasárnap hétvégéjén tapasztaltuk azt, hogy mennyien nem tartják be azt, amit a betegségben kérnek tőlünk. Lehet arra hivatkozni, hogy kevés a megbetegedés az ország ezen részében, de sokan egyáltalán nem vették komolyan. Tömött parkolók, szotyihéjat köpködő turisták, csoportba verődött fiatalok voltak mindenfelé az országban. Jöttek megnyugtató hírek: kevés a megbetegedés, és egyébként is a gyermekkorban Magyarországon beadott oltások megfelelő védekező reakcióra tanították meg a szervezetünket. Az ember szeret játszani a tűzzel. Csak éppen, amikor megéget, már nem találjuk benne az izgalmat, csak a beteg lelkületűek. Láttuk a szörnyű képeket korábban a dél-európai országokból, jelenleg pedig az angolszász országokból. A halált legyőzni csak Jézus Krisztus képes, ő sem úgy teszi, ahogy mi szeretnénk. Egyébként is hadilábon állunk az Istennel. Mi nem vagyunk Jóbok. Nem tudunk mindent a javára magyarázni, hanem vádoljuk, a szidalmazzuk, hibáztatjuk, kritizáljuk, semmibe vesszük, helyettesítjük, megvetjük. Ilyenek vagyunk. Aztán, amikor az életünk teljesen Isten nélkülivé válik, azt is a rovására írjuk.

 

Hézser Gábor pasztorálpszichológus magyarázata a teodicea (Isten igazságossága) kérdésére:

 

A betegség a káosz támadása a teremtett élet ellen. Isten nem lehet az élet Ura és az élet veszélyeztetője egyszerre. A betegség egyedüli „értelme” úrrá lenni a betegségen: legyen az élet úrrá az életet fenyegető veszély felett. Egy célt követünk, ha a betegek lelkét gondozzuk: segíteni a betegség rabságába került embert abban, hogy beszűkült élethelyzetében megtalálja a maga számára a mindig tovább létező életszabadságot.

 

Jézus erre mutatott rá elsősorban, amikor a betegeket meggyógyította, amellett, hogy a csodával bizonyította istenségét még fontosabb volt, hogy a hitre és a reményre világított rá.

Egy barátom jut eszembe, aki 10 évvel ezelőtt távozott közülünk. Halála előtti percekben a Händel Messiást hallgatta. A híres német zeneszerzőnek, aki a hallei gyülekezet kántora volt, ennek az oratóriumnak a központi sorát írták a sírjára: „Tudom,hogy Megváltóm él”

 

Márk evangéliumából Krisztus feltámadásának a híre a húsvéti olvasmány. Ez a legősibb evangéliumnak a záró eseménye:

 

egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. 6De az így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. 7De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.” 8Ekkor kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és döbbenet fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.

 

Minden más már emberi kiegészítés. Az ezt követő részek (nézzük meg a Bibliánkban Márk evangéliumának a legvégén) zárójelben olvashatóak. Mi lett volna, ha ezzel vége lett volna a történetnek, és semmilyen emberi kreálmány, egyházszervezet nem követi. Mondhatjuk, hogy semmi baj nem lenne, hiszen Krisztus váltságműve kész volt, meghalt értünk és feltámadt.

 

Van egy régi vicc arról, hogy az egyház vezetője a mennyország kapuján kopogtatva úgy mutatkozik be, mint az egyház legfőbb vezetője – Péternek erre ezt mondja Jézus – nézd, mi lett abból a halászklubból amit alapítottunk.

 

Néha valóban úgy érezzük magunkat, hogy az emberi hozzáadott érték – ahogy ma mondjuk – nem is ér sokat. A tanítványok amúgy sem értették Jézust, Pál apostol hozta a maga hebraista gondolkodását és elrontott mindent, aztán jött a sötét középkor, amit a szerzetesek és a keresztes háborúk tettek sötétté, Luther pedig nem volt más, mint egy közönséges felforgató. Habár mindez emberi, mégis Krisztus arcát lelki társad arcában felfedezheted. Ha épp nincs, legyen ez az imatémád, vagy vedd észre azokat magad körül, akikre nem is gondolsz így. Mindenkinek szüksége van arra, hogy imádkozzanak érte. Te is tedd ezt: imádkozz másokért!

Tanuljunk Luthertől imádkozni. Ő ezt mondja: „…ha az idő és a hely megengedi, minden imádságomban négy csokrot kötök. Először is tanításnak tekintem az imádságot, és megvizsgálom, hogy mit kíván tőlem a mi Urunk. Azután hálaadássá formálom, harmadszor bűnvallássá, negyedszer kéréssé.”

*

Atyám, add, hogy ma magam mellett kifejezetten tudjak másokra is gondolni az imádságomban, és keressem a lehetőséget, hogy az imádság közösségében lehessek a körülöttem élőkkel! Ezt add meg ma nekem, kegyelmes Atyám! Ámen.

Nagyszombat ünnepe

2020. 04. 11. (Nagyszombat)

Isten nem pihenhet meg

Romolo Tavani – Holy Saturday (Getty Images)

Nagyszombat ünnepe átmenet nagypéntek sokkoló történéseiből
a húsvéti öröm felé. Protestáns közösségekben
sokszor a sírral összefüggésben a csend ideje és egyszerre
a hallgatás ideje is, abban a tekintetben, hogy sok helyen
nem tartanak nagyszombaton istentiszteletet. Ugyanakkor
korai keresztény hagyományok kötődnek az ünnephez.
Már a 2. században böjttel emlékeztek arra a napra,
amelyen Krisztus a sírban nyugszik. Felkészülésük végeztével
eleinte a katekumének is ezen a napon részesültek a
keresztségben. Ma megbújik a két legnagyobb ünnepünk
között, mint egy lélegzetvételnyi szünet egy énekvers végén.
Nagyszombat csendje viszont jóval több, mint egy
szusszanás.

NEM NÉMASÁG, SE NEM TÉTLENSÉG.

(Szöveg: Lelkipásztor 2020/3, Horváth Z. Olivér)

Nagypénteki passióolvasás

2020. 04. 10. Nagypéntek

A Bibliatársulat Újfordítású Bibliájából. Az evangélikus énekek nagy része a fóti evangélikus kántorképző ingyenesen hozzáférhető anyagaiból, a közben bemutatott mesterművek listája a videó végén látható. Az énekek kottával és feliratozva láthatóak, hallhatóak.

Proudly powered by WordPress | Theme: Baskerville 2 by Anders Noren.

Up ↑