Ádvent – „Ezrek ajkán egy szívvel zendüljön az ének!”

Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész: a magyar Paul Gerhardt

Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony, hamar eljövök. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! (Jel 22,30)

2023. ádventjén – Gerlai Pál

Hívő evangélikus családban született Kecskeméten. Őt és testvéreit esténként körbeültette édesanyjuk imádkozni és Paul Gerhardt esti énekére tanította őket: „Maradj velünk mi Krisztusunk, mert már az éj felé vagyunk”.

A lutheránus szülők és a református tanítók mellett elsősorban Czékus István lelkész, későbbi püspök volt rá nagy hatással, aki gyakori vendég volt a családnál. Talán a lelkész közbenjárása és bizonyára az édesanya imádságai nyomán a továbbtanuláskor a budapesti közös protestáns teológiára esett a választása, ahol nagynevű tanárok között Székács József püspök is tanította az ifjú teológust. 1866-ban rögtön Sárszentlőrincen kezdte lelkészi szolgálatát, majd a szomszédos gyülekezetekben és Várpalotán tett néhány évnyi kitérő után visszatért első szolgálati helyére, ahol aztán 1911-es nyugalomba vonulásáig egyhuzamban 34 esztendőt töltött. Házastársa egy evangélikus lelkész lánya volt, Kirchner Ida. Négy gyermekük született, egy fiukat egy éves korában elveszítették.

Költeményeinek révén nemcsak az egyházmegyében, hanem az egész evangélikus egyházban ismert lett már aránylag fiatalon. A sárszentlőrinci evangélikus gimnázium jó nevű iskola volt, Petőfi is tanult itt két esztendeig. Az intézmény 1870-ben Bonyhádra került, aminek az iskola elnéptelenedése lehetett az oka. A jó nevű iskola azonban hatását továbbra is éreztette abban, hogy az átlagosnál műveltebb volt a falu lakossága. Maga a gyülekezet kétezer lelket számlált, így ha az iskolát nem is tudta feltölteni, a parókiát és a lelkészt könnyedén eltartotta.

Sántha Károly szokásává vált, hogy esténként sétálni indult Sárszentlőrinc fő utcájának kettős akácfasora alatt. Mint annyi más faluban, itt is a napi munka végeztével a házak előtti padokra ültek ki az emberek beszélgetni. A lelkész esti sétája a családlátogatások felvezetése volt: minden este máshová tért be; de a falutól távolabb élő evangélikusok, egyházi tisztségviselők is gyakran látogatták Sántha Károlyt, aki jó beszélgetőpartner és szórakoztató társaság lehetett.

Nyaranként pedig valóságos irodalmi találkozóhely lett a sárszentlőrinci parókia, ahova nem csak az ismerős evangélikusok, hanem a verset, irodalmat kedvelő barátok is gyakran betértek. 

A Dunántúli énekeskönyvben 105 eredeti éneke és 69 átdolgozása volt található, így bátran állíthatjuk, hogy ő a 19. század legjelentősebb magyar evangélikus énekszerzője.

Ahogy Fábián Imre, Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész utódja írja róla: „Nyelve mindig egyszerű, sohasem cifrálkodó, sujtásos, éppen azért mindig világos, mindig könnyen érhető. Emelkedett, de sohasem dagályos. Szebbnél szebb képek egymást érik, de mindig világosak. Énekei formája szorosan simul énekei tartalmához. (…) A nyelv sohasem lesz öncéllá. Egyetlen éneke sincs Sánthának, amelyben a vers, a forma, a nyelv fölébe emelkednék tárgyának.”

Az énekszerző lelkész költészetének értékét nem énekeinek számában, hanem bensőségességében találja meg. Ez volt az, ami a nagy előd példaképet, Gerhardt Pált is oly közkedveltté tette a német ajkú kereszténység körében.

Sántha költeményei leginkább a Koszorú-füzetekben, valamint a Vasárnapi Újságban láttak napvilágot. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, az Evang. Egyházi és Iskola, minden egyházi lap közöltek tőle költeményeket. Legszebb költeményeit Payr Sándor gyűjtötte össze a „Hárfahangok“ című kötetben. Énekeinek java a Dunántúli Énekeskönyvben is megjelent.

Önálló kötetei: Buzgóság könyve, Költemények, Jó gyermekek verseskönyve, Olajfa levelek, Az életből. 

Lelkészi szolgálata végén történt egy sajnálatos esemény. 1910-ben Zsilinszky Mihály, munkáspárti evangélikus politikus látogatta meg Sántha Károlyt, talán azzal a szándékkal is, hogy falujában a választásokhoz szavazatokat szerezzen. A falu negyvennyolcas érzelmű lakossága záptojással dobálta meg a vendéget, és vele együtt a lelkészt is. Ennek is tulajdonítják, hogy egy évvel később, nyugalomba vonulásakor a falu szeretett lelkésze nem maradt Sárszentlőrincen, hanem Budapestre költözött, ahol aztán sohasem érezte magát igazán jól. Hogy mennyire szívébe zárta mégis a települést, az Kis falum, százszor is megáldalak című verséből derül ki leginkább:

„Az ablakomban nyílnak a virágok,
Mi szép ez a virágos Budapest!
Majd kígyóinak a sok ezernyi lángok, 
Sűrű párával, ha leszáll az est.

Jobb volt ott tépnem csak egy szál virágot. 
Néznem akácfáknál a holdvilágot, 
Hallgatnom a dalt a bokrok alatt 
Kis falum százszor is megáldalak!”

1928-ban hunyt el Budapesten, szeretett feleségét öt esztendővel élte túl. Éppen halála napján jelent meg Epilógus című verse a Harangszó újságban, melyet Kapi Béla püspöknek ajánlott:

„Szegényen jössz én Királyom,
Jöttödet én úgy kívánom.
Nincs hely, hová lehajtsd fejed,
Az ég a Te méltó helyed.” 

Az egyházi esztendő minden alkalmára írt énekeket, bár a Dunántúli énekeskönyvhöz képest énekei mára kevésbé meghatározóak: az 1982-es Evangélikus énekeskönyv huszonhárom énekszámhoz kapcsolja nevét. Adventben három énekét is énekeljük: a 143-as az ő fordítása németből, valamint a 145-ös és 146-os közkedvelt, jól énekelhető, ünnepélyes adventi énekek, melyek a saját versei.

A 146. ének kiváltképpen érzékelteti az advent ünnepélyes voltát, szinte láthatjuk magunk előtt, ahogy a kétezer fős sárszentlőrinci gyülekezet a karácsonyra készülve összegyűlik a szép ősi templomban és egy szívvel zengi a régi, 17. századi lutheránus dallamra írt magyar evangélikus éneket:

Meghallgatható itt: Link!

2. Ó, isteni kegyelem, Magasabb a mennynél! Ó, krisztusi szerelem, Mélyebb a tengernél! Az ég, föld már bétölt Áldással, örömmel, Szép napunk most jön fel.

3. Jöjj a bűnösökhöz el, Nyájad őrizője! Szenvedőkhöz légy közel, Bánat enyhítője! Ó, kérünk: légy vélünk, Nálad oltalom van, Áldás jár nyomodban!

4. Az egész világ megreng, Ég és föld elmúlnak; Az ítélet szava zeng, Csillagok lehullnak. De megáll, mint kőszál, Az Isten beszéde, Nem lesz soha vége!

Az evangélikus énekeskönyv mellett a református énekeskönyv is közli énekeit, énekfordításait:
Áldott az Isten – 145 https://enekeskonyv.reformatus.hu/digitalis-reformatus-enekeskonyv/enek/662/

Gondolkodjunk együtt a cikk kapcsán:

• Krisztus váró ének – hogyan várjuk ma a Megváltót?
• Az adventi éneklés jellegzetes evangélikus szokás. Gyakoroljuk-e?
• Adunk-e alkalmat és időt adventben esténként családi körben az imádságnak, éneknek?
• Mit tanulhatnak a mai szülők Sántha Károly édesanyjától?
• Van-e jellegzetessége az evangélikus adventi várakozásnak? Milyen értékei vannak, amit másoknak átadhatunk?

Felhasznált irodalom:

Fábián Imre: Sántha Károly – a költő pap, Budapest 1931. Luther Társaság
https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusMonografiak_078