Mennybemenetel ünnepe

2020. 05. 21. (Mennybemenetel)

Giotto di Bondone: 38 jelenet Krisztus életéből (22. kép: Mennybemenetel) 1304 (Wikidata.org)

Kialakulása:

Mennybemenetel ünnepe a húsvét és pünkösd közötti időszak szerves része, az örömöt hozza el számunkra. Kialakulásával kapcsolatban tudjuk, hogy az új kezdetkor a tanítványok Jézus második eljövetelét közelre várták és ez az  eszkatológikus várakozás határozta meg mindennapjaikat. Amikor azonban ez alábbhagyott, az egyházi esztendőben mindez szimbolikus, liturgikus formában is rögzült.

A II. század végén vált a pünkösd (pentékoszté – ötvennapos) időszaka mennybemenetelkor és pünkösd ünnepén a húsvéti ünneplés csúcspontjává. Maga a „hetek nyolcada”, azaz a hétszer hét nap az ötvenedik nappal betetőzve – az ószövetségi hetek aratási hálaadó ünnepének a mintájára – a hetes szent szám fokozása, ugyanakkor egyetlen nagy „húsvéti napot” ölel egybe.
Mennybemenetel és pünkösd ünnepe csupán a IV. században vált el egymástól. Mennybemenetel a bibliai beszámoló szerint a húsvétot követő negyvenedik napra került az egyházi naptárban, míg a pünkösd az V. század végére a Szentlélek eljövetelének önállósult ünnepévé alakult át, s így lett a Szentlélek-ünneppé.
Ez a húsvéttól való tartalmi távolodás folytatódott a VII. században, amikor pünkösd nyolcnapos, önálló ünneppé vált. Több tradícióban ezután lett bevett keresztelési ünneppé is, másutt a húsvéti gyertyaszentelés, valamint a tej- és mézszentelés napjává.

Mennybemenetel szintén nyolcnapos ünneppé önállósult valamikor a XI. század folyamán. A középkorban ezt a nyolc napra bővített és vigíliával kiegészített rendet követte a kereszténység, majd – a többi ünnephez hasonlóan – elkezdődött időtartambeli rövidülésük: előbb három napra, majd kettőre.
A legújabb gyülekezeti gyakorlatban sokszor praktikus okokból hétköznap nem ünneplik ezt az ünnepet, hanem csak az ezt követő vasárnapon. Egyházunk azonban megmarad annál a gyakorlatnál, hogy e napon ünnepel és részesül ezáltal e hétköznapi ünnep különleges áldásában.

Nézzük végig Mennybemenetel ünnepének aspektusait, a lutheran.hu 2009-es cikkei alapján:

Mennybemenetel mozaikjai: A feltámadott

Jézus húsvétkor feltámadott a halottak közül. Pár héttel később Isten felvitte őt magához a mennybe, és oda ültette trónja mellé, az oldalára, hogy együtt uralkodjon vele. Ezt az eseményt ünnepeljük mennybemenetel ünnepén. Jézus feltámadása és mennybemenetele tehát összetartoznak.

Mennybemenetel mozaikjai: A barátok

Jézus feltámadt – és ez mindent új megvilágításba helyez. Aztán eljön barátaihoz, hogy tanítsa még őket. De nem a tanítványai körében van, azok között, akik három évig kísérték őt, hanem másokhoz is elmegy. De jézus nem marad velük.

Mennybemenetel mozaikjai: A menny

Hová megy Jézus a mennybemenetelkor? A Bibliában az evangélisták tömören fogalmaznak. Jézus felemeltetett a mennybe, az Atyához.

Mennybemenetel mozaikjai: A trón

Hová megy Jézus a mennybemenetelkor? Istenhez jut, aki a mennyben trónol és jobbján maga is uralkodóvá lesz.

Mennybemenetel mozaikjai: Visszajövetel

A menybemenetellel Jézus egyáltalán nem tűnt el tőlünk örökre. Hangsúlyozta, hogy híveihez egyszer visszatér majd.

https://www.evangelikus.hu/mennybemenetel-2016 alapján

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑