364. ének – meghallgatható

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében!
Ámen.

Bevezető zsoltár (66.)
Örvendezz Istennek, egész föld,
énekeljétek neve dicsőségét!
ő adott életet lelkünknek,
és nem engedte, hogy lábunk meginogjon.
Mert megpróbáltál minket, Istenünk,
megtisztítottál, mint ezüstöt a tűzben.

Bevezető ige
Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus atyja, aki megáldott minket minden
lelki áldással a Krisztusban. (Ef 1,3)

Üdvözlés, bűnvallás, Kyrie
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!
Testvéreim! Isten színe előtt gondoljunk méltatlanságunkra, és valljuk meg
bűneinket!
Istenem! te tudod, mennyi fájdalmat és szomorúságot okoztam bűneimmel
önmagamnak és embertársaimnak, főként pedig atyai szívednek. szabadíts
meg bűneimtől, és add nekem az új élet örömét, az Úr Jézus Krisztusért.
Ámen.

Kegyelemhirdetés, Isten dicsőítése
Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, és úgy szerette a világot, hogy az ő
egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete
legyen. Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez
jóakarat.

Rövid imádság: óegyházi kollekta
Istenünk!Mutasd meg a téged keresőknek világosságodat, hogy megtalálják
az igazság útját, híveidnek pedig add kegyelmedet, hogy kövessék azt, ami
egyezik akaratoddal, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a szentlélekkel él
és uralkodik örökkön örökké. Ámen.

Olvasmány:

Jézus közeli visszatérését ígéri

¹⁶Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem. ¹⁷A tanítványai közül némelyek ezt kérdezték egymástól: Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem, és ez: Mert én elmegyek az Atyához? ¹⁸Ezt kérdezgették: Mi az a kis idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit beszél. ¹⁹Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és ezt mondta nekik: Arról kérdezősködtök egymás között, hogy ezt mondtam: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem? ²⁰Bizony, bizony, mondom nektek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. ²¹Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. ²²Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek: ²³és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit.

Apostoli hitvallás

(Ökumenikus fordítás)
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

48. ének – meghallgatható

Jubilate vasárnap alapigéje a Zsidókhoz írt levél 11, 13-19

¹³Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. ¹⁴Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. ¹⁵És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. ¹⁶Így azonban jobb haza után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített. ¹⁷Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, ¹⁸akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” ¹⁹Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett. 

A mai vasárnap Jubiláte vasárnapja, a 66. zsoltár Örvendezz Istennek sorából kapta.

Ez a vasárnap az, amely a figyelmünket a feltámadásról a jövő felé fordítja. A megvalósult, tökéletes, de múltbeli cselekedet alapzatán állva, attól nem elrugaszkodva a tekintetünk a ránk váró jövő felé fordul, hiszen az előttünk álló hetekben olyan ünnepek érkeznek, mint Mennybemenetel ünnepe és a Szentlélek kitöltésének ünnepe, a Pünkösd. Azt lehet mondani, hogy ezek a hetek az egyházi év legfontosabb időszakának a hetei, talán a legszebb része az évnek, és mivel a Feltámadástól nem lehet távolodni, ha abban élünk, ezért időben és térben is egyre közelebb kerülünk Istenhez.

Az igében a HIT PÉLDÁJA, Ábrahám kerül elénk. A hit, amely nem gyengül a halálfélelemben, betegségben sem, még akkor sem bizonytalanodik el, amikor nem látja, hogy mi vár rá. A „távolról lát, üdvözöl” – a hazatérés öröme, ahogy távolról megpillantja valaki az otthonát, úgy tekint Istenre. Túrmezei Erzsébet – Mégis című versét szeretném ehhez a gondolathoz kapcsolni.

Túrmezei Erzsébet – MÉGIS

Milyen sokat kellene hinnem,

s milyen keveset hiszek.

Mily keveset kellene vinnem,

s mennyi terhet viszek.

Egyedül Rá kellene néznem,

s magamra révedek.

Ragyog a cél viharban, vészben,

s hányszor eltévedek.

Mégis… elcsüggedjek, megálljak?

Miért csüggedjek el?

Hisz olyan keveset hiszek még,

s már az is fölemel.

Mint minden én nyomorúságom,

nagyobb a kegyelem.

Ebben hiszek, s szemem bűnbánón

megint ráemelem.

Kis hitet, hogy megerősítsen,

míg többről többre nő,

s egész a célig elsegítsen:

hatalmas Isten Ő.

Nagyon sokszor hallom keresztény emberektől is, azt az ókori görög nézetet, hogy az ember földi élete egy rövid itt tartózkodás, amely után a lelke különválik és a szférákban szárnyal tovább. A keresztény nézet egyrészt nem a lélek különválása, se nem visszatérés valami idegen szférába, a keresztény ember előre halad a hitben, az új, mennyei haza felé. Az Ősatyák hitét és a keresztényi váradalmakat összekapcsolja a levél írója. Ábrahám hite olyan nagy volt, hogy szilárd meggyőződése volt, hogy Isten még Izsák elvételével is beteljesíti ígéretét.

A Zsidókhoz írt levél valamikor Márk evangéliumának születése után keletkezhetett, talán Kr. u. 80-ban, egyetlen nagy prédikáció, mely levél formában íródott. Egy teológiailag jól képzett egyházi elöljáró lehetett a szerzője, aki zsidóból lehetett kereszténnyé, vagy hatással volt rá a zsidóság látásmódja, hitvilága. Az igehirdetés annak a közösségnek szól, akinek el kell lassan fogadnia, hogy Jézus Krisztus visszajövetele nincs olyan közel, mint az első keresztények remélték – ezért, mintegy metafora, megjelennek az ősatyák, akik nem láthatták meg Isten ígéretét – az ő példájukat állítja a korai keresztények elé, akik sokáig azt hitték, hogy karnyújtásnyi távolságra van Jézus dicsőséges visszajövetele: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem.

Vajon hogyan értette Jézus ezeket a szavakat. Lehet-e, elég-e annyival magyarázni, hogy Isten számára nincs idői bezártság, vagy csupán arról van szó, hogy ezek a szavak az utolsó vacsorán hangzanak el, és nem Jézus második eljövetelére vonatkoznak, hanem feltámadása utáni találkozásra vonatkozik, amely valóban közel – ehhez a párbeszédhez képest éppen három nappal később valósul meg.

A vasárnap fakultatív olvasmánya a teremtés történetből az ember teremtése és az, hogy Isten megpihent a hetedik napon. A feltámadás az új teremtés, amely legalább olyan jelentőségű keresztény szemmel, mint a világ teremtése, hiszen az üdvösség a kiteljesedése a teremtett világban megélt teremtettségnek.

Túrmezei Erzsébet egy másik verse Gusztáv Adolf svéd királyról szól, de nem csak róla, hanem rólunk is, földön küzdő keresztényekről:

Századok tűnnek, hervadó virágok,

sorra lehullnak eszmék és világok.

Jelenek jönnek, múltakon tipornak.

Titkos határán vésszel teli kornak,

Krisztus hada hol vagy? Küzdesz-e még?

Ó, küzdesz, de roskadva, csüggedezve!

Nem érzed-e magadon égni egyre

a svéd király kialvó lángszemét?!

Fogyott erődre, elhaló magodra

gondolsz… Bús, megrepedt templomfalakra,

s kezed a fegyvert már elejteni készül…

Pedig reád szállt drága örökrészül

eleidtől a nagy, szent titok:

Bár minden, minden ellened szavazna,

halál tiporna rád, vagy tél havazna,

emeld a zászlót: Krisztus győzni fog!

Ámen!

2020. április 19.

Quasi modo geniti vasárnapja

Kezdő ének Luther Márton húsvéti éneke: 214 – kattints!

Olvasmány:
János 20,19-29
Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: „Békesség néktek!” És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat. Jézus erre ismét ezt mondta nekik: „Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.” Ezt mondván, rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyetek Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.” Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: „Láttuk az Urat.” Ő azonban ezt mondta nekik: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.” Nyolc nap múlva ismét benn voltak a tanítványai, és Tamás is velük. Bár az ajtók zárva voltak, bement Jézus, megállt középen, és ezt mondta: „Békesség néktek!” Azután így szólt Tamáshoz: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás pedig így felelt: „Én Uram, és én Istenem!” Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”

Igehirdetési ének: 388 – kattints! (G. F. Händel szerzése)

Alapige:
Zakariás 8,6-8
Ezt mondja a Seregek Ura: Bár lehetetlennek tűnik a megmaradt nép számára, hogy ez így lesz abban az időben, az én számomra nem lehetetlen – így szól a Seregek Ura. Ezt mondja a Seregek Ura: Én kiszabadítom népemet napkelet földjéről és napnyugat földjéről. Hazahozom őket, és Jeruzsálemben laknak; az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek, valósággal és igazán.

A vasárnap névadó bevezető zsoltára a 116. zsoltár:

Mint a most született csecsemők,
az igének tiszta tejét kívánjátok,
hogy azon növekedjetek az üdvösségre.

Qausi modo geniti – újszülött módjára: „Kvázimódó” – milyen rossz csengésű ez a név Victor Hugo regénye nyomán, aki mégis egy nagyon jó szándékú, bár csúnya ember volt. És ilyen szép ez a zsoltárkezdő kifejezés: olyanok vagyunk, mint a ma született csecsemők…
Visszaemlékszem kislányunk születésére, aki pici súllyal született, de már születését követő napon fontos volt neki az első néhány csepp anyatej, amelytől megnyugodott és lassan gyarapodásnak indult, néhány hét alatt ledolgozva a hátrányt. Még most is milyen fontos, sőt a legfontosabb neki az anyatej, noha egyre több kedvenc étele van. Ez védi meg a betegségektől, ez a biztos alap. Jézus szavaiból kitűnik sokszor, hogy örök életet adó víz van a birtokában. Vajon miért nem szomjazunk mi is az evangéliumra?

Húsvét után vagyunk egy héttel, Krisztus feltámadása valamilyen titokzatos új teremtés, hiszen Krisztus újjászületett, feltámadt. Húsvét öröme még nagyon friss, egy héttel húsvét ünnepe után a felolvasásra kijelölt ige a tanítványok között megjelenő Jézusról szól, aki még a feltámadás napjának estéjén bemegy a tanítványok rejtekhelyére a zárt ajtókon keresztül.
Várták, szomjazták a jó hírt a tanítványok, még ha csüggedtek is voltak, néhányan vissza akartak menni halászni, ketten Emmausba indultak, az asszonyok a holttest bebalzsamozását tartották a legfontosabb feladatuknak, de mégis megörültek a jó hírnek (jó hír görögül evangélium!). Ma is várjuk a jó híreket? Sokszor a rossz híreknek örülünk, hogy másokat rossz dolog ért, vagy ha valami rossztól tartottunk és az bekövetkezett, kárörvendve mondhatjuk: lám, mi megmondtuk!

Zakariás próféta ígérete: gyermekek és idősek fognak Jeruzsálem terein lenni. A gyermekek és az idősek jelenléte a békét és a rendet jelképezi véleményem szerint. Sajnos tapasztaljuk azt is, hogy generációs szakadék van az emberek között. Sajnos a gyülekezetekben leginkább két generáció van jelen legnagyobb számban, az idősek és a gyermekek. A köztük levő generációnak nincs ideje, kedve, indulata, szándéka az Isten dolgaival foglalkozni. Mondjuk ki: van jobb dolguk is, mint a túlvilággal foglalkozni. A közép korosztály vállán nyugszik az egész társadalom elhordozásának terhe. Talán pont ezért kellene többet fordulniuk Istenhez, hogy segítséget, támogatást kapjanak, mert bizony a fiatalok és a gyermekek részéről többször jön a számonkérés, mint a támogatás, az idősek részéről sem olyan jellegű ma már a támogatás, mint amilyen akár egy emberöltővel ezelőtt volt.

A mai fiatalok panaszolják, hogy a szüleik nem olyan módon segítenek sok esetben a gyermeknevelésben, mint ahogy elvárnák. A mai fiatal nyugdíjasok nagyon sokszor aktívak: sok esetben dolgoznak, vagy megpróbálják azokat a céljaikat elérni, amelyekre nem volt idejük a munka mellett. Régebben, amikor több fizikai munkát kellett végezniük az embereknek, a hatvanas éveikben járók voltak az idősek, és a hetven-egynéhány évesek már öregnek számítottak. Ma sokszor azt látjuk, hogy 70 éves kor körül új dolgokba kezdenek az emberek, frissek, ötletelnek, célokat tűznek ki. Ezért is fájdalmas és döbbenetes a jelenkornak ez az új betegsége, amely kifejezetten azokat az időseket veszélyezteti, akik még az apróbb betegségeik ellenére jól tartják magukat, és aktív életet élnek.

A vasárnap kezdőzsoltára így folytatódik a 8. és 9. verssel:

Szeretem az Urat, mert meghallgat,
meghallgatja könyörgésem hangját.
Megmentette lelkemet a haláltól,
lábamat az elbotlástól:
ezért az Úr színe előtt fogok járni
az élők földjén.

Luther Márton egyik emlékezetes mondása, hogy nem az a csoda, ha valaki elesik, hanem ha felkel, és megy tovább. Mert botlás – valljuk be – rendszeresen szokott lenni. Nagyon sokan nem bírják visszafojtani a nevetésüket, ha valakit látnak elesni. Én soha sem szoktam ezt érteni, hogy tud a felhőtlen nevetés ilyenkor annak a helyére lépni, hogy a másiknak segítsünk. Mintha az ilyen esetekben az lenne a legfontosabb, hogy minket szórakoztasson. Azután az az ember, aki mértéktelenül nevetett, ha vele esik meg hasonló, mértéktelenül zavarba jön, mert a másik övéhez hasonló reakciójától tart. Hol vannak belénk kódolva ezek a nemtörődömségek? Honnan ered az, hogy nem akarunk vigyázni a másik emberre.

Sok minden lehetetlennek tűnik az ember számára. Többféle reakciót vált ki, amikor az emberek érthetetlen eseményekkel találkoznak. Sokan démoni, csodás folyamatokkal magyarázzák a világ eseményeit. Vannak, akik nem elégednek meg ezzel, hanem mindent próbálnak ésszel megérteni. Gondolhatnánk, hogy az ilyen kételkedők hitetlen emberek. De ha figyeljük pl. Pál apostolnak a világhoz való hozzáállását, azt látjuk, hogy az értelmet nagyon fontosnak tartja (1Kor 14,19 inkább akarok öt szót mondani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.) sokkal fontosabbnak, mint az értelmetlen, csodás dolgokat. Istent nagy hiba beszorítani a számunkra érthetetlen és csodás dolgok halmazába, mert ahogy megértjük ezeket, egyre kevesebb teret hagyunk neki. Hittel és értelemmel éljünk a világban, így éljük meg kereszténységünket, nem kell félni és borzadni a démonikus vagy babonás hiedelmektől.

Ez nem mond ellent a mai olvasmányban Tamás hitetlenkedő kérésével. Sőt Jézus egy olyan szilárd hitről beszél, amelyet az Istenbe vet az ember. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek. A démonikus és babonás hiedelmeket el kell választanunk az életet megtartó hittől, amely erőt és magabiztosságot ad az embernek minden helyzetben. Nem úgy igaz, ahogy néha mondják, hogy valamiben mindenkinek kell hinni. Pál apostol mondja: az igaz ember hitből él. Hiszek, hogy jót tegyek, hiszek, mert Isten igéje szerint élek.
Ahogy Zakariás könyvében a záró szavak így állnak: „Istenük leszek, valósággal és igazán”. Ebben a szilárd megállásban lehet hinni, ez tud erőt adni másoknak is, ezt adjuk tovább ebben a mai bizonytalan helyzetben, amikor a tudomány magabiztossága, és a vélt korlátlan, valójában nagyon is korlátolt emberi hatalom mind szétolvad. És együtt tudjuk mondani:
Mint újszülött csecsemők az igének tiszta tejét kívánjuk, hogy azon növekedjetek az üdvösségre.
Ámen.

2020. 04. 11. (Nagyszombat)

Isten nem pihenhet meg

Nagyszombat ünnepe átmenet nagypéntek sokkoló történéseiből
a húsvéti öröm felé. Protestáns közösségekben
sokszor a sírral összefüggésben a csend ideje és egyszerre
a hallgatás ideje is, abban a tekintetben, hogy sok helyen
nem tartanak nagyszombaton istentiszteletet. Ugyanakkor
korai keresztény hagyományok kötődnek az ünnephez.
Már a 2. században böjttel emlékeztek arra a napra,
amelyen Krisztus a sírban nyugszik. Felkészülésük végeztével
eleinte a katekumének is ezen a napon részesültek a
keresztségben. Ma megbújik a két legnagyobb ünnepünk
között, mint egy lélegzetvételnyi szünet egy énekvers végén.
Nagyszombat csendje viszont jóval több, mint egy
szusszanás.

NEM NÉMASÁG, SE NEM TÉTLENSÉG.

(Szöveg: Lelkipásztor 2020/3, Horváth Z. Olivér)

Barkácsolás a Nagyhéten

Ötletek a húsvéti készülődéshez!

Letölthető innen!

Köszönet az anyagokért Péterné Mestery Ritának és Schaller Bernadettnek.

2020. 05. 16.

TÚRMEZEI ERZSÉBET: A LEGNEHEZEBB KÉRÉS
„Legyen meg a Te akaratod!”

Ha elkerülnek a gondok, a bánatok,
Könnyű kimondani ezt a mondatot…
De, ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik s a lélek zokog?
Ha éjszakáknak tűnnek a nappalok,
Akkor nehéz eltördelni ezt a mondatot,
Hogy „legyen meg a Te akaratod!”

Inkább sikoltanék, Atyám, óh, ezt ne! Ne!
Miért kellett ennek így történnie?
És a szívem keserű lázadásba jut,
Ha érthetetlen előtte az út
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem! Hát ez a szereteted?

Azután lassan elcsitul, „bocsáss meg, óh, Atyám!”
Hisz Te szeretsz engem mindig igazán.
A kínban vergődő szívemmel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Akaratod ellenemre is véghez viheted,
Szívem mégsem lesz ettől csöndesebb…

Taníts meg hát Hozzád méltón imádkozni,
Hogy ne csak szájjal, de szívemből is tudhassam mondani,
„Legyen meg a Te akaratod,
Ahogy Te akarod, mégse úgy, ahogy én,
Mert a békesség csak így lesz az enyém.”

Lehet az út tövises, meredek,
Amerre Te vezetsz, arra én bátran mehetek.
Mindennapi kérésem így csupán egy marad:
Add, hogy csupán Téged kívánhassalak.
Legyen minden úgy, ahogy Te akarod,
Ha az éj temet, ha a Nap nevet.

Fogd meg hát a kezem,
Fogadd el újra a szívem.
Ha az utam célját el is takarod,
Hiszek Benned!
Legyen mindig meg a Te akaratod!

(Azokra emlékezve, akik már nem lehetnek közöttünk!)

__________________________________

2020. 05. 15.

II. János Pál pápa imája

„Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket.
Köszönöm az életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél és minden kudarcát,
amivel a korlátaimra figyelmeztettél. Köszönöm a családtagjaimat, akik
elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek. Uram, kérlek, bocsásd meg,
amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam. Köszönöm, hogy Te nem mégy
nyugdíjba, hanem ma is mindent megteszel az üdvösségemre.
Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem: több okom van a
hálára, mint a panaszra. Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől,
nyugtalanságtól, a mindent-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás
hazugságától, a gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar. Ments meg a
közönytől, a házsártos, barátságtalan viselkedéstől, az örökös
zsörtölődéstől, a rút önzéstől, a mindent elborító keserűségtől és a
hiábavalóság nyomasztó érzésétől.
Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit, humorral fogadjam
a feledékenységem jeleit, erőtlenségemet, érzékszerveim tompulását,
testi-szellemi erőm hanyatlását.
Uram, adj bölcs szívet, hogy meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről
odaát. Kérlek, adj kedvet a munkához, amit még elvégezhetek. Tégy
hasznossá, hogy ne érezzem csak tehernek magamat és adj alázatot, hogy belássam,
hogy egyre inkább másokra szorulok. Adj kedvet az imádsághoz, a Veled való
beszélgetéshez. Adj világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak
másokat is. Adj jó kedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak befogadni
és adj szeretetet, hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt,
hanem árasszam a szereteted melegét.
Uram, maradj az, aki mindig is voltál: a megbocsátó Édesatyám. Ez indítson
arra, hogy én is tudjak megbocsátani. Ne engedd, hogy valaha is fáradt
legyek a köszönet-mondáshoz. Ne engedd, hogy valaha is abbahagyjam a
dicséretedet. Tartsd meg és növeld a hitemet.
Szólj Uram, még hallja a Te szolgád!”

____________________________________

2020. 05. 12.

Rogate (Imádság) vasárnapra készülve

Újévi ima

Ha görbe tükrön át nézve is, de gyakoroljuk az alázatos, Isten tervét kutató könyörgés nehéz mesterségét. „Uram! Határold be a feleslegest, és add, hogy a határok feleslegesek legyenek! Ne hagyd, hogy az emberek hamis pénzt csináljanak, de azt se, hogy a pénz hamis embereket! Vedd el a feleségek utolsó szavát, és emlékeztesd a férjeket az elsőre! Ajándékozz a barátainknak több igazságot, és az igazságnak több barátot! Javítsd meg a hivatalnokokat, az üzlet- és munkásembereket, akik tevékenykednek a saját hasznukra, de nem a közösség javára! Adj kormányzóinknak egy jobb nemzetet és a nemzetnek egy jobb kormányt! Uram! Gondoskodj róla, hogy mindnyájan a mennyországba jussunk, de kérlek, ne mostanában!” Ámen.

(Darázsi Mátyás gyűjtése 1883)

In.: Lelkipásztor 2020/4. 158.

2020. 05. 04.

Imádság érettségi előtt (a koronavírus idején)

Diákoknak, tanároknak és az érettségire készülőkért imádkozóknak (ez nem a számtalan helyen copy-paste-elt pár soros ima):
————–
Az érettségiző imája:
Drága Istenem! Tudás és ismeret Ura!
Köszönöm Neked azt, hogy ebben a különösen nehéz időszakban soha eddig nem látott kihívások elé állítasz, mégsem hagysz el, és nem terhelsz meg képességeimnél nagyobb próbatétellel! Tudom, hogy tehettem volna többet, tanulhattam volna lelkesebben. Te ismersz, tudod gyengeségeimet és erősségeimet.
Add, hogy az erősségeimet használhassam, a gyengeségeimet pedig ne kérd a szükségesnél jobban számon tőlem. Imádkozom tanáraimért is, hogy ne fogyatkozzon meg türelmük, és a jóra magyarázzák még azt is, ha tévedek. Áldd meg munkájukat, hiszen nekik sem könnyű: ők is olyan kihívásokkal találkoztak ezekben a hetekben, amilyeneket még nem tapasztaltak.
Tudom, hogy szeretsz engem, jót akarsz nekem, ha pedig valami rossz, abból is ki tudod hozni a jót, a legrosszabbat is előnyömre és épülésemre tudod fordítani. Legyen most is így!
Ámen
————–
A érettségiztető tanár imája:
Drága Istenem! Tudás és ismeret Ura!
Köszönöm Neked azt, hogy ebben a különösen nehéz időszakban soha eddig nem látott kihívások elé állítasz, mégsem hagysz el, és nem terhelsz meg képességeimnél nagyobb próbatétellel!
Imádkozom ma azokért, akik számot fognak adni a következő napokban mindarról a tudásról, amit az elmúlt években megszereztek. Kérlek téged, adj lelki erőt és magabiztosságot az érettségizőknek, hogy meg tudják mutatni, mi az, amit megtanultak, és ne csak azt lássam, hogy mi az amit nem tudnak. Segítsd meg őket, mert olyan kihívások előtt állnak, amilyeneket még nem tapasztalhattak.
Tudom, hogy szeretsz minket, jót akarsz nekünk, ha pedig valami rossz, abból is ki tudod hozni a jót, a legrosszabbat is előnyünkre és épülésünkre tudod fordítani. Legyen most is így!
Ámen.

(Gerlai Pál, tokaji lelkész, korábban iskolalelkész)

2020. 04. 10.

Szentgyörgyi Albert imája

Uram, mentsd meg gyermekeinket.
Mentsd meg értelmüket,
hogy romlottságunk ne rontsa meg őket.
Mentsd meg életüket, hogy fegyverek, melyeket mások ellen
kovácsolunk, ne őket pusztíthassák,
hogy jobbak lehessenek szüleiknél,
hogy építhessék önnön világukat,
a szépség, tisztesség, összhang, jóakarat
és méltányosság világát.
Melyet a béke és a szeretet kormányoz
Mindörökké.

Öveges József imája

Segíts, Jézus, hogy
megnevelhessük a farizeusokat,
fölöslegessé tehessük a hóhérokat,
és jó szándékukat valóra
válthassák a Pilátusok!

Blaise Pascal imája

Mennyei Atyám: nem kérek tőled sem egészséget, sem betegséget, sem életet, sem halált, Csak azt az egyet kérem: te határozd meg, mikor legyek egészséges és beteg, te határozd meg, milyen legyen életem sorsa és halálom. Legyen minden a te dicsőségedre! Te tudod mi a jó! Te vagy Uram; tedd, amit kívánsz! Adj vagy végy el: de segíts, hogy mindig akarjam azt, amit te!

Rákóczi Ferenc imája

A te kezedben van szívünk, Uram,
Döfd át szereteted nyilával,
Gyújtsd fel a lomhákat,
Vezesd vissza az eltévelyedetteket,
Világítsd meg a vakokat,
Lágyítsd meg a hajthatatlanokat,
Bátorítsd meg a habozókat,
Tanítsd a tudatlanokat,
Gyarapítsd bennünk a hitet,
Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját,
S újra és újra kérlek,
Add, hogy szereteted gyarapodjék,
Hogy ez az isteni láng
Eméssze föl viszálykodásainkat.

Ludwig Van Beethoven imája

Tágítsd ki lelkemet,
ó, emeld föl a nyomasztó mélységből,
ragadd el művészeteddel,
hogy félelem nélkül törjön fölfelé
tüzes lendülettel!
Mert csak Te
egyedül Te vagy képes lelkesíteni!

Dag Hammarskjöld imája

Uram, adj tiszta elmét, hogy lássak!
Uram, adj alázatot, hogy halljak!
Uram, adj szeretetet, hogy szolgálhassalak!
Uram, adj hitet, hogy benned maradhassak!

__________________________________________

2020.04.01.

Exupery imádsága

Uram, nem kérek csodákat, és lehetetlen dolgokat, csak annyit kérek, hogy adj erőt a mindennapokhoz, hogy megtanuljam értékelni a kis művészi léptek fontosságát. Add, hogy legyek figyelmes, találékony, miközben a napi rutin részét képezi az életemnek, és tudjak megállni akkor, mikor a felfedezéseim, a tapasztalataim szembejönnek velem.

Taníts meg arra, hogy jól tudjak bánni az időmmel, és hogy különbséget tudjak tenni a fontos és kevésbé fontos dolgok között. Kérlek, adj erőt, hogy ne csússzon szét az életem, tudjam racionálisan beosztani az időmet, ismerjem a korlátaimat, és hogy megleljem az alkotásban, a művészetben az örömömet.

Segíts, hogy megértsem azt, hogy az álmok olykor nem segítenek, mint ahogy az sem, ha visszavágyok a múltba. Ehelyett inkább értékeljem a jelen pillanatát, annak fontosságát.

Segíts abban, hogy megértsem azt, hogy a nehézségek, a vereségek, az elégedetlenségek hozzájárulnak a fejlődésemhez, ami által tapasztaltabb leszek. Emlékeztess arra, hogy a szív mindig konfliktusba kerül a rációval. A megfelelő pillanatban adj erőt és bátorságot. Adj türelmet, és emlékeztess arra, hogy minden probléma egyszer rendeződni fog. Ajándékozz meg gazdag fantáziavilággal, és azzal, hogy ha valaki rászorul, tudjak neki szállást, étkezést biztosítani. Adj erőt, hogy segíteni tudjak az elesetteken és, hogy ne ijedjek meg a fontos lépések megtétele előtt.

Mutasd meg nekem az igazit, a valót, amire leginkább szükségem van. Tanítsd meg nekem a kis lépések művészetét!”

(Gyülekezeti tagunktól kaptuk, köszönjük!)

2020. április 1.

Az egyház „titkos” élete a mindennapokban– szemelvény Solti Károly abaújszántói evangélikus lelkész hernádbűdi szolgálati naplójából

„A lelkész hat napon át láthatatlan, hetedik nap érthetetlen.”-tartja a népi bölcsesség (a szerk. megjegyzése)

Lelkészi szolgálati napló az 1955. évre

Január 1 Újév (szombat)

Gyönyörű napfényes új év reggel szép számmal (57) egybegyűlt hívek hallgatták (az abaújszántói evangélikus templomban – a szerk.) a kijelölt textus alapján hangzó igét. (Zsoltárok 105,1-5)

Fieder János presbiter Bűdről szeretetajándékával örvendeztetett meg s elbeszélgettünk az előttünk álló feladatokról az imaház építéssel kapcsolatban.

D.u. Czékus Gabriella h. kántorral együtt látogatást teszünk Bláriusz Mihály családjánál.

látogatás: 4
cs: 1

Január 2 (vasárnap)

Nagy havazás után hidegebb idő, létszám a templomban 27. Erőteljesen hangzik számunkra Isten igéje (Ézs 42,1-4) Isten szeme fénye: 1. Krisztus 2. a gyülekezet 3. te magad. D.u. Bláriusék viszonozzák a látogatást: a bűdi imaház hiányzó anyagszükségletéről s az előtte levő tér parkirozásáról beszélgetünk. D.u. 5-kor 10-en vagyunk a templomban, könyörgést tartok. Este a postán vagyok. (Istentiszt. 3)

Január 3 (hétfő)

D.e. az adóhivatalban az egyház hátraléka ügyében. Majd a Tüzépen 200 drb. cserepet vásárolok még a bűdi imaházhoz. Martin János presbiter vállalja elhozatalát. 2 óra hosszat családjával beszélgetünk lelki kérdésekről: mit jelent az Úrral járni s hogyan tud hatni reánk a gonosz lélek.

D.u. Martin Julia új egyházi pénzbeszedőnek átadom a névsort s útbaigazítom. Este iroda szolgálat.
Látogatás: 4+3=7 cs. 2

Január 4

40 cm-es hó esett reggelre, fúj a szél kint, emelkednek a hótorlaszok, nagyon alkalmas az idő arra, hogy bent a meleg szobában – hála Istennek – végezhessem munkámat és készülhessek.

Január 5

A szél csendesül. Kisüt a nap, minden ragyog, a fehér hótakaró visszatükröződő fényében. D.u. Szatmáriék Tállyáról meglátogatnak, orvosi vizsgálatra jöttek Szántóra. Elmondják, hogy Duszik Lajos lelkész jön Tállyára Hernád Tibor utódjaként. Martin Zolika jön s örömmel mondja, hogy a hernádbűdi 200 drb. tetőcserepet szánkón áthordták a Tüzépről. – A kerület 200-200 Ft-t küld segélyként Bűdnek és Szántónak. Irodai munkám: a választók névsora, hátralékok kimutatása.

Január 6 (Vízkereszt ünnepe)

Reggel -15°C-os hideg, emiatt a templomban összesen csak 10-en voltunk. Tóth Andor pénztárossal elkészítettük a zárszámadást az elmúlt évről.

Istentisztelet: 4

Január 7

Klement Márton látogatása: bemutattam neki az egyházi adminisztrációs munkámat, s elismerését jutatta kifejezésre, hogy ilyen kis egyház ily pontos hivatali munkát igényel. Irodai munka: csekkezés, számadási ívek másolása.

Január 8

Nagy olvadás. Martin József gondnokunk családjánál délelőtt családi, nevelési kérdésekről beszélgettünk. Megdöbbenésemre a háziasszony az Úr Törvényére hivatkozva a vér evésének tilalmát, mint Isten törvényét vallotta, mely kötelező a keresztény ember számára is. Az igehelyet nem találta meg.

Bűdi imaházunk ajtajának tölgyfából való elkészítéséről tágyaltunk. – Presbiteri meghívó, postázás.
Látogatás: 7+3= 10. Cs: 3.

Január 9 (Vízkereszt u. 1. vasárnap)

Enyhe idő. Templomban 38-an voltunk. Isten üzenete számunkra a 97. Zsoltárból: Ismerjük meg, valljuk és életünkkel bizonyítsuk az Ő dicsőségét, Aki Úr mindenekben és mindenek felett. Presbiteri számadó gyűlés. D.u. (Boldogkő)Újfaluban. Mt 5,13-16. Odamenet igen nehéz úton nyúl körvadászat látványa. Kovács József családjánál, majd a 74 éves s fekvő beteg ö. Kiss Jánosné házánál látogatás.

Istentisztelet 5. Szórvány 1. Látogatás: 10+5=15 Cs. 5
Nagy öröm: A templom építési offertórium: 78.20 Ft!!

Január 10

Martin János családjánál, majd az adóhivatalban. D.u. irodai munkám. A vér evés tilalmának igéje: Cselekedetek könyve 15,29. Lelkésztestvéreimmel beszélni fogok erről!

Este: Bűdi imaház épít. Gondnoki számadás felülvizsgálata s ellenőrzése.

Látogatás: 15+3=18 Cs: 6

Január 11 kedd

Irodai munka: túlfizetés s hátralék kimutatása a zárszámadáson, piros tintával előírásosan a számszéki elnökünk kedvére. Jirásek: „Mindenki ellen” c. könyvét olvasom a huszita háborúk idejéből. Este megírom a jan. 9. gyűlés jegyzőkönyvét.

Január 12

Tóth János, boldogkőújfalusi ref. gondnok (felesége evang.) felkeresett s tanácsot kért egy adás-vételi ügyben, mely 1½ éve húzódik s nem tud még ügyvéd közbenjöttével sem célhoz, ill. pénzhez jutni. Átkísértem a járásbíróságra és röviden előadtam ügyét, mely után az ügyész jegyzőkönyvet vett fel és elintézését igérte. D.u. Kiss László presbiterünket kerestem fel, elbeszélgettünk a megélhetés kérdéseiről, majd esperesünk jötte alkalmából Bűdre fuvart kértem.

Január 13

Általános tisztogatás, rendcsinálás, jön esperesünk! Bibliaórára várom híveimet, de sajnos a kellemetlen idő miatt hiába, nem jött senki.

Láttam, 1955 január 14-én

Moravcsik Sándor esperes

Január 14

Háztartási vizsgálat esperes és a számvevőszéki elnök által. 1½ óra alatt kész minden, mert az előkészítés is rendben van. Ebéd után Farkas Elek gönci református esperes, püspökhelyettes is meglátogat minket. Mivel fuvarosunk késett, gyalog indultunk el Bűdre. Az imaház megtekintése a ref. templomban vallásos est. Abaffy Gyula írásmagyarázata a helybeli ref. lelkész Bem Dezső imádsága után Moravcsik Sándor esperesünk énekel, s előadást tart az egyházmegye templomainak építéséről, imádsággal végül én szolgálok.

Szórv. 2.

Január 15 (szombat)

Bűdön aludtunk, Dvorszki Pál hozott be kocsiján. Ebéd után a bűdi templom farozati † keresztjét megteintettük Martin József gondnoknál az állomásra menet.

lát: 15+7=22

család: 7

Január 16 Vízkereszt u. 2. vas.

5 Móz 30,11-15 alapján szólt Isten törvényéről hozzánk az ünnepi üzenet, melyet 27-en hallgattunk a templomban (3 gyermek, 1 ref. 1 róm. kath. 4 bűdi közöttük). D.u. szakadt az eső és hiába harangoztattunk be. Elolvastam Alexej Tolsztoj: Aelita c. fantasztikus regényét a Marsba való repülésről.

Január 17

D.u. hittanóra, hosszú szünet után első tanítási nap, a gyermekek fele hiányzott. Elolvastam: Ákos Miklós: Nyaral a VII./a c. ifjúsági regényét. Tanulmányoztam a Sajtóosztály kiadványát az új énekes könyv kiadásával kapcsolatban, helyeslőleg várom az új kiadványt.

Január 18

Futó látogatások: Tóth Józsefné, Kiss László hittestvéreknél

Irodai munka.

(Az esetlegesen helytelenül másoltt nevekért elnézést kér a honlap szerkesztője, Gerlai Pál evangélikus lelkész)

Böjt 5. vasárnapja, Judica

Kezdő ének: Evangélikus Énekeskönyv 199.
Szöveg és kotta, meghallgatható a kotta feletti lejátszóval.

Bevezetés
Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében.
Ámen.

Bevezető zsoltár
Ítélj meg, Istenem, és ments meg engem,
mert te vagy oltalmazó Istenem.
Küldd el világosságodat és igazságodat,
azok vezessenek engem;
vigyenek be szent hajlékodba,
hogy magasztaljalak téged, Istenem!

4. számú liturgia 1. énekverse

Üdvözlés, bűnvallás, kyrie

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!
testvéreim! Isten színe előtt gondoljunk méltatlanságunkra, és valljuk meg
bűneinket!
Megvallom és bánom, irgalmas Istenem, hogy sokszor szeretetlen voltam
embertársaimhoz, pedig tudom, hogy Megváltóm önmagát adta értem. ne
engedd, hogy kárba vesszen rajtam Megváltóm áldozata: nevelj igazi szeretetre,
az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.

4. számú liturgia 2. énekverse

Kegyelemhirdetés, isten dicsőítése
Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk Jézus Krisztus által,
aki meghalt bűneinkért,
hogy Istenhez vezessen minket.
Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez
jóakarat.

4. számú liturgia 3. énekverse

Rövid imádság: óegyházi kollekta

Mindenható Isten! Kérünk, add meg nekünk azt a kegyelmet, hogy egyszülött
Fiad megváltó szenvedéséért elnyerjük bűneink bocsánatát, és új életben
járjunk, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a szentlélekkel él és uralkodik
örökkön-örökké. Ámen.

Böjt ötödik vasárnapjának felolvasásra kijelölt igéje János evangéliums 8. fejezet, 46-59. versek

Közületek ki tud rám bűnt bizonyítani? Ha az igazságot mondom, miért nem hisztek nekem?
Aki Istentől van, hallja Isten beszédeit; ti azért nem halljátok, mert nem Istentől valók vagytok.

Azután így szóltak hozzá a zsidók: Vajon nem jól mondjuk, hogy samáriai vagy te, és ördög van benned?
Jézus így válaszolt: Bennem nincsen ördög, ellenben én tisztelem az én Atyámat, ti mégis gyaláztok engem.
Én nem keresem a magam dicsőségét: van, aki keresi, és ő majd ítéletet mond.
Bizony, bizony, mondom nektek, ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha.
A zsidók ezt mondták neki: Most már tudjuk, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is meghaltak, te pedig azt mondod: Ha valaki megtartja az én igémet, az nem ízleli meg a halált soha.
Csak nem vagy nagyobb atyánknál, Ábrahámnál, aki meghalt? A próféták is meghaltak! Kinek tartod magadat?
Jézus így válaszolt: Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek, pedig nem ismeritek őt, én azonban ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonlóvá, hazuggá lennék, de én ismerem őt, és megtartom az ő igéjét. Ábrahám, a ti atyátok ujjongott, hogy megláthatja az én napomat: meg is látta, és örült is.
A zsidók erre ezt mondták neki: Ötvenéves sem vagy, és láttad Ábrahámot?
Jézus így felelt nekik: Bizony, bizony, mondom nektek, mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.
Erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék, de Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból. 

Áldjuk és magasztaljuk a Szentháromság egy igaz Istent, mondjuk el az Apostoli Hitvallást:

Apostoli hitvallás

(Ökumenikus fordítás)
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Fő ének: Evangélikus Énekeskönyv 379 Rákóczi Ferenc bús éneke” lejátszó a kotta felett

Igehirdetés:

Kegyelem és Békesség Néktek, Istentől a mi Atyánktól és az Ő szent Fiától, az ÚR Jézus Krisztustól!

A mai vasárnap igéje a Zsidókhoz írt levél 10. fejezetéből a 19-25. versek:

„Mivel tehát, testvéreim, bízhatunk abban, hogy bemehetünk a szentélybe Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett. Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást annál is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap. ”

Nagyon különös ez a tavasz, amelyet meg kell élnünk ebben a 2020-as esztendőben. Talán sokan voltunk úgy gyermekkorunkban, hogy milyen lenne, ha hosszabb lenne a nyári szünet, nem kellene iskolába járni, milyen jó lenne az iskola helyett otthon lenni. A mai fiatalok is bizonyára így gondolkodnak, legalábbis az elmúlt tizenöt év hitoktatói munkája alapján úgy gondolom. Többször meg akartam kérdezni a fiatalokat, és talán párszor meg is tettem, hogy hova sietnek annyira az iskolából, hogy az óra végét sem tudják megvárni, illetve előbb elkéredzkednek óráról, mert így a korábbi buszt elérik, sokkal hamarabb otthon lehetnek. Nos, elhozta a 2020-as esztendő azt, ami még 1986-ban sem történt meg, vagyis otthon marad mindenki hetekre, nem úgy mint a csernobili atomkatasztrófa heteiben. Homályos emlékeimben csupán annyi maradt meg, hogy a gyerekek nem mehettek a homokozókba játszani, de akik akkor már felnőttek, vagy idősebbek voltak, gondolom több mindenre emlékeznek abból, hogy befolyásolta a mindennapjaikat az az esemény. És mennyi következménye volt azóta is, hányan betegedtek vagy haltak meg annak az eseménynek a következtében.

Mi változott azóta a világban? Talán az, hogy ma már jobban akarunk, vagy jobban tudunk vigyázni egymásra, nem utolsósorban azért, mert a világ kicsit énközpontúbb lett, illetve egy kicsit több felelősségvállalás van – látszólag és egy kicsit tudatosabb a társadalmunk. A tudatosság azonban nem ment meg minket az önösségünktől, a felelősségvállalásunk pedig sokszor sekélyes. Ez a mai vasárnap az ötödik böjti vasárnap, amelynek középpontjában Jézus mint főpap áll. Az ő főpapi imája sokkal inkább a felelősségvállalásról és a tudatosságról szó. Bár a Nagycsütörtök este még aránylag messze van, mégis utalásokat találunk a vasárnap tematikájában Jézus szenvedésére.

Az alapige a zsidókhoz írt levél. Luther Márton a Jakab-levéllel együtt ezt sem sorolja a legfontosabb szentírási könyvek közé. Mit is talál benne problémásnak:

Mindezek felett kemény csomó rajta, hogy a 6. és 10. fejezetben kereken elutasítja a bűnösök megkeresztelkedés utáni vezeklését, s a 12. fejezetben azt mondja, hogy Ézsau is vezeklést keresett, ám sehol sem talált, ami pedig az Evangéliumok és Szent Pál levelei ellenére szólnak. S biggyeszthetnek ugyan glosszát mindezek mellé, hanem e szavak oly világosak, hogy nem tudom, nem mondanak-e eleget. Úgy gondolom azért, hogy e levél sok darabból szerkesztetett eggyé, s nem egyféle dolgot beszél el annak rendje szerint.

Akárhogy is, e levél pompás és ékes, mert Krisztus papságáról gyönyörű és hű szavakkal szól az Írások szerint, ezenfelül az Ótestamentumot is alaposan és bőven magyarázza, amiből megismerszik, hogy jeles és tudós ember szerezte, az apostolok egy tanítványa, aki sokat tanult tőlük, a hitben is agy tapasztalása van, s az írásokat is igen jó ismeri. Jóllehet, nem a hit alapköveit rakja le, ami pedig az apostolok hivatala, s ezt maga is megerősíti 6,1-ben (Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, térjünk rá a nagykorúaknak szóló tanításra. Ne kezdjük újra lerakni az alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenbe vetett hitnek), hanem arannyal, ezüsttel s drágakövekkel ékesíti azokat, ahogyan Szent Pál mondja, (1Kor 3,11 Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. Azt pedig, hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát vagy szalmát, az a nap fogja világossá tenni ) Ne nyugtalanítson azért, hogy pozdorja, szalma vagy széna került a sorai közé, hanem ékes tanítását nagy tisztelettel fogadjuk; miközben tudjuk, hogy az apostoli levelekkel némely dolgokban nem vethetjük össze. (Luther Márton Előszók a Szentírás könyveihez, ford.: Szita Szilvia; Luther Kiadó)

Luther elsősorban azt rója fel a levélnek, hogy szalma került a sorai közé, miszerint az Istentől elfordult emberből már nem lehet jó, a jó pedig nem tud eltévelyedni. Viszont nagy erényének írja le hogy Krisztus papságáról gyönyörű és hű szavakkal szól. Feltehetőleg ezért is jelölte ki ezt az igét mára igehirdetési alapigéül egyházunk erre szakosodott bizottsága.

Az igeszakasz egy gyönyörű metaforával kezdődik, talán erre értette Luther Márton, hogy ékes tanítás: Krisztus teste a templom kárpitja a metaforában, amelyen keresztül megnyílt az út Isten országába. Mi nem lennénk erre képesek, Jézus Krisztus teste megtöretett, mint ahogy egy kettészakadt függöny már nem tölti be funkcióját, látszólag Jézus is kudarcot vallott – pedig pontosan ez vezet el minket Isten országához. A metaforát tovább folytatja a levél szerzője – ahogyan Krisztus testét is megmosták, úgy fog a szívünk is megtisztulnia a gonosz lelkiismerettől. Mélyen emberi tulajdonság, hogy azok a fájdalmak, hibák, vétségek, amelyeket elkövetünk, sokáig kísérnek minket. A levél szerzője rámutat arra, hogy erre nekünk nincs ráhatásunk, ehhez valaki nálunk nagyobbra van szükség.

Talán észrevettük már, hogy ha valaki ellen valamit elkövettünk, néha azzal, hogy felemlegetjük, fájdalmat, ellenállást, ellenszenvet váltunk ki, mintha egy gyógyuló, vagy gyógyulatlan sebet felnyitnánk. Emberileg ennyire vagyunk képesek. A gyógyításra nem vagyunk képesek. Ahogy az orvos sem tud gyógyítani, csak a kiváltó okot tudja megszüntetni, a gyógyulást a szervezetünknek kell elvégeznie.

Krisztus a kiváltó okot szüntette meg, ha ezt elfogadjuk hittel és szívvel, akkor megindulunk a gyógyulás útján.

A hit-remény-szeretet hármasa jelenik meg a levél soraiban: járuljunk oda teljes hittel, ragaszkodjunk a reménység hitvallásához, ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre buzdítsuk.

Végül egy intelem: ne hagyd el gyülekezetedet: azt a közösséget, ahol otthon érzed magadat.

A vasárnap felolvasásra kijelölt igéje János evangéliumából való, az a jelenet, amely végül sorsdöntő lesz Jézus ítélete szempontjából. A koholt vádak nem állnak meg, egyedül abba a párbeszédbe kapaszkodva lehet őt elítélni, amelyet sokan hallottak a zsinagógában, amelynek a végén kimondja az ÚR nevét, amit nem lehetett kimondani, sőt magára vonatkoztatva mondja, mint az Isten Mózesnek az égő csipkebokorból – mielőtt Ábrahám megszületett volna „én Vagyok”.

A következményeket Jézus késleltetni tudja, de elkerülni nem akarja. Még nem adta át a missziói parancsot tanítványainak, még nem törte meg a kenyeret az utolsó vacsorán, új tartalommal megtöltve a régi zsidó szokást, még nincs elindítva az a folyamat, amely a Szentlélekkel megerősítve a tanítványok tovább szolgálását, az egyház létrejöttét hozza magával. Mindezek a Nagyhéten megtörténnek, ezeknek záróakkordja és egyben az ezután kezdődő szenvedéstörténetnek nyitánya a főpapi ima, mely Jézus Krisztus küldetésének egyik legmeghatóbb pillanata. Mélyen emberi és mélyen isteni egyben:

Lk 22,41-44

Azután eltávolodott tőlük mintegy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott: Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, hogy erősítse őt. Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek.

A főpapi imádságot legrészletesebben János evangéliumából ismerhetjük meg, de Lukács még fájdalmasabban mutatja meg ezt a pillanatot. Hogyan viszonyul ez a mi viselkedésünkkel, mindennapi életünkkel. A mai igehirdetési ige, a Zsidókhoz írt levélben ezt is bemutatja, bár – Luthernek ez volt a problémája, hiszen ő a naponkénti megtérést, és Istenhez való visszatalálást vallotta.

Az alapigénk után így folytatódik a Zsidókhoz írt levél (10. fejezet, 26-31. versek)

Mert ha szándékosan vétkezünk, miután megismertük az igazságot, akkor nincs többé bűneinkért való áldozat, hanem az ítéletnek valami félelmes várása, amikor tűz lángja fogja megemészteni az ellenszegülőket. Ha valaki elveti Mózes törvényét, az két vagy három tanú vallomása alapján irgalom nélkül meghal. Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki Isten Fiát lábbal tiporja, a szövetség vérét, amellyel megszenteltetett, közönségesnek tartja, és a kegyelem Lelkét megcsúfolja? Mert ismerjük azt, aki így szólt: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek.” És ismét: „Az Úr megítéli az ő népét.” Félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni.

Akár értékes a Zsidókhoz írt levél, akár kevésbé értékes, elgondolkodtató, és megfogadásra méltó ez a levél. Vegyük komolyan Isten szavát. Az elmúlt napokban olvastam egy bölcsességet: a föld még nem ölt meg, csak hazaküldött gondolkodni. Még nem ölt meg – de százakat, ezreket, tízezreket igen. Olaszországban egy családban már sokadik idős ember hal meg, a hozzátartozók már nem sírnak, elfogytak a könnyeik – így a másik hír. A föld – a teremtett világ – egy és ugyanaz. Mi hisszük azt, hogy van egy értelmes mozgató erő, nem csupán a véletlen generálja az eseményeket. És mit tehetünk ebben a helyzetben?

Legyünk egymásra figyelemmel, hordjuk egymást szeretetben és óvjuk egymást, felfelé pedig hittel és reménységgel tekintsünk. Nagyon nagy szükség van erre az elkövetkező hetekben, mert próbára leszünk téve, amennyire azt el tudjuk hordozni. Adja Isten, hogy ne jobban!
Ámen.

Imádság: Istenem, aki szeretet vagy, tisztíts meg engem Jézus vérével minden tisztátalanságtól, amely tőled elválaszt engem, és azután költözzél szívembe, hódíts el magamtól, és szabadíts meg mindentől, ami alkalmatlanná tesz a szolgálatra, hogy hitben, szeretetben és türelemben mindig neked hódoljak, és örökké tied legyek, Jézus Krisztus, a te Fiad, a mi Urunk által. (Johann Arndt 1809)

Miatyánk:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
Szenteltessék meg a Te neved,
Jöjjön el a Te országod,
Legyen meg a Te akaratod,
Amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma,
És bocsásd meg vétkeinket,
Miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek,
És ne vígy minket kísértésbe,
De szabadíts meg a gonosztól
Mert tied az ország, a hatalom
És a dicsőség mindörökké!

Ámen.

Ároni áldás:
Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged! Ragyogtass az Úr az ő arcát tereád és könyörüljön rajtad! Fordítsa az Úr az ő szent arcát tefeléd, és adjon tenéked békességet!
Ámen.