Régi hagyomány a megújult templomban
Regionális csendesnap templomszenteléssel Tállyán 2021. október 2-án
Szöveg: Boda Zsuzsa
Kívül-belül felújítva várta a tállyai evangélikus templom a Borsod-Hevesi Egyházmegye evangélikusait, valamint az alkalomra érkező nyíregyházi és nagycserkeszi gyülekezeti tagokat október 2-án a hagyományos regionális csendesnapra. Az istenházában, ahol egykor Kossuth Lajost megkeresztelték, több mint százan gyűltek össze, hogy evangélikus identitásukban megerősödjenek, lelkiekben töltődjenek, és hálát adjanak az Úristentől kapott ajándékokért.
A csendesnap Gerlai Pál helyi lelkész és Buday Barnabás esperes köszöntő szavaival kezdődött, majd egyháztörténeti, illetve teológiai „időutazással” folytatódott. Dr. Szalipszki Péter történész-muzeológus, egyházmegyei gyűjteményi felelős, fancsali evangélikus gyülekezeti tag dr. Domján Elekre, a tiszai egyházkerület egykori püspökére, történetíróra, történészre emlékezett előadásában.
Az 1869-ben született evangélikus lelkész a hazai történelem lapjaira többek között azzal írta fel a nevét, hogy ő fordította le latinból II. Rákóczi Ferenc fejedelem önéletrajzát, amely 1903-ban, a Rákóczi-szabadságharc megindulásának kétszázadik évfordulóján jelent meg magyarul. A vallásügy a szécsényi országgyűlésen 1705-ben című tanulmányát az Evangelikus Őrálló című egyházi és társadalmi hetilap közölte 1905-ben, míg az 1926-ban megjelent Az áldozati kultusz című vallástörténeti tanulmányáért a debreceni Tisza István Tudományegyetem a vallásbölcselet doktorává avatta.
A délelőtt második felében dr. Varga Gyöngyi egyetemi docens, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének vezetője Nomád teológia címmel tartott vetített képes előadást. Referátumában felhívta a figyelmet: a teremtő és gondviselő Isten nemcsak az Ószövetség népét, az Újszövetség embereit, de minket is folyamatos vándorútra hív. „Milyen együtt járni az Úrral? Fontos kérdése ez a Bibliának – mutatott rá az előadó. – Az ezt kifejező biztonságot az Ószövetség egy szóval nevezi meg: Immánuél, azaz velünk az Isten.”
Az ünnepi alkalmon dr. Fabiny Tamás elnök-püspök, az Északi Egyházkerület lelki vezetője Mt 18,11–14 alapján prédikált. Többek között felhívta a figyelmet arra az ötféle szeretetre – egyénre szabott szeretet, türelmes szeretet, kereső, örvendező és óvó szeretet –, amelyet az eltévedt juh példázata alapján Jézus elénk állít. „Isten azt akarja, hogy őbenne maradjunk meg közösségben. Ezért óv bennünket, és nemcsak múltat ad nekünk, amelyre büszkék lehetünk, hanem reményteljes jövőt is. Adja Isten, hogy itt, a zempléni és a környékbeli evangélikusoknak, protestánsoknak, keresztényeknek valóban ne csak dicső múltja, hanem ígéretes jövője is legyen” – zárta gondolatait az elnök-püspök.
Az istentiszteleten a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium énekkara is szolgált, az úrvacsorai liturgiában pedig az egyházmegye jelenlegi, illetve korábbi lelkészei vettek részt.
A közös ebéd után templomszentelési istentisztelettel zárult a csendesnap. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszíneinek fejlesztése keretében a Tokaj Borvidék Fejlődésért Nonprofit Kft. és a Magyarországi Evangélikus Egyház együttműködésében kívül-belül megújult a tállyai evangélikus templom, amelyben Kossuth Lajost is megkeresztelték 1802-ben.
A csendesnap az EKCP-KP-1-2021/1-001321-VAL-ELS/001 pályázati támogatás keretében valósult meg.
Az istentiszteleten a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium énekkara is szolgált, az úrvacsorai liturgiában pedig az egyházmegye jelenlegi, illetve korábbi lelkészei vettek résztA közös ebéd után templomszentelési istentisztelettel zárult a csendesnap. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszíneinek fejlesztése keretében a Tokaj Borvidék Fejlődésért Nonprofit Kft. és a Magyarországi Evangélikus Egyház együttműködésében kívül-belül megújult a tállyai evangélikus templom, amelyben Kossuth Lajost is megkeresztelték 1802
Orgonaszentelés és keresztelőkút szentelés Tokaj-Hegyalján
2022. május 1-jén Dr. Carsten Rentzing a német evangélikus egyház kelet-európai kapcsolatokért felelős püspöke egy napos programot töltött Dr. Fabiny Tamás elnök püspök társaságában a tokaj-hegyaljai gyülekezetekben, amelynek keretében tokaji gyülekezet 232 éves orgonájának és 123 éves keresztelő kútjának újraszentelésére is sor került két helyszínen: Sátoraljaújhelyen és Monokon.
Az érintett szórványgyülekezetek rövid történeti háttere:
Tokaj-Hegyalja evangélikus gyülekezetei közül az egyik leghányatottabb sorsú a monoki gyülekezet. A feljegyzések szerint már az 1500-as években volt itt lutheránus gyülekezet, mely aztán eltűnt, majd amikor újjáalakult, a gyülekezettel először barátságos monoki Andrássy gróf özvegye egyszerűen elűzte az evangélikusokat lelkészestül a mai Abaújszántó területére, Czekeházára, ahol aztán a gyülekezet nagy része áldozatul esett az 1740-es utolsó nagy pestisjárványnak. A gyülekezet maradéka az abaújszántói gyülekezetbe olvadt.
Tokajban II. József Türelmi Rendelete után alakult meg az evangélikus gyülekezet, amely három nyelvű volt (német-szlovák-magyar), de már 1790-ben az ismert felvidéki orgonaépítő mestertől Eduard Petzniktől vásárolt orgonát, mely végig kísérte a tokaji gyülekezetet 200 éven keresztül. Az istentiszteleti hely újítgatása közben folyamatosan korszerűsítették a hangszert, sokszor az aktuális ízléseknek megfelelően – erről részletesen olvashatunk Kormos Gyula tanulmányában, viszont a helyi gyülekezet gyengülésével párhuzamosan az orgona állapota romlott, és az 1980-as években, kétszázadik évéhez közeledve végleg elnémult. 2003-ban kezdődött a felújítása, amelyre Laborczi Géza, a gyülekezetet Nyíregyházáról gondozó akkori lelkész keresett és talált forrást. Az orgona alkatrészeinek felújítása már 2005-ben megtörtént, de a hangszer felállítására már nem kerülhetett sor, közben pedig a tokaji gyülekezet istentiszteleti helye is megváltozott: 2011-ben új gyülekezeti terembe és parókiára költözött az egyházközség, a több száz éves, már 2009-ben is csak több száz millió forintból felújítható istentiszteleti helyet elhagyva. Az orgona alkatrészekre szerelve Tállyára került, ahol 15 évig Csipkerózsika álmát aludta.
A közelmúlt eseményei:
A gyülekezet orgonáinak állapotfelmérésére kérte fel 2018-ban a Tokaj és környéke Evangélikus Egyházközség elnöksége Kormos Gyula akkori orgona szakértőt. Wagner Szilárddal végigjárták Abaújszántó, Tállya, Sátorlajaújhely templomait. Érdekesség, hogy Gyula a Műszaki Egyetemen a drótkötélpályás felvonók szakértője is volt, így a munkájának két területét kapcsolta össze Sátoraljaújhelyen, ahol a régi libegőt is szemrevételezte a helyi evangélikus orgona után. Az utolsó beszélgetése a gyülekezet lelkészével 2020 nyarán történt, amikor egy pályázati forrásra hívta fel a figyelmet, amelynek segítségével később felállíthatták az orgonát. Kormos Gyula a koronavírus második hullámában hunyt el, halála nagy vesztesége evangélikus egyházunknak. Kevesen tudják, de a Fóti Evangélikus Kántorképző összes hangszerét ő tartotta rendszeresen karban.
A Bethlen Gábor Alapkezelőnél Kormos Gyula felhívására megpályázott és megnyert 2,5 milliós pályázati támogatás volt az orgona felállításának kulcsa, amelyet a Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházzenei Bizottsága egészített ki további másfél millió forinttal. A felújítást az a Vági Gyula fejezte be fiával, aki annak idején, 2003-ban nekikezdett a felújításnak. A felújítás annak köszönhetően, hogy a felújítás korábbi elemei rendben voltak nagyon rövid idő alatt befejeződött. 2021 november végén szállították el az orgona elemeit Tállyáról a régi iskolaépületből, és 2022. március 17-ére fel is állították azt Sátoraljaújhelyen.
Ki kell emelni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hathatós támogatását és segítségét is. Dr. Bajnok Lívia volt az, aki lelkiismeretesen segíteni akart a gyülekezetnek, és szívén viselte az orgona megújítását, valamint Elisch János díszítőfestő-aranyozó munkáját, aki kiváló munkát végzett. Az orgonáról a korabeli beszerzés drágasága miatt (és mivel akkoriban kellett istentiszteleti helyet is biztosítani a tokaji gyülekezetnek) eredetileg is hiányzott az szánt aranyozás, később bronz festékkel pótolták, az orgona elsődleges megjelenését adó principal sípokat a 2003-2005-ös felújításkor nagyon jó alapanyagból újakra cserélték – ezért is bírták ki a több mint 15 éves fektetve tárolást.
Így végül minden akadály elhárulhatott az orgona áthelyezéséhez, ugyanis a tokaji gyülekezet kölcsönadta a sátoraljaújhelyi gyülekezetnek az 232 éves orgonát, amíg Tokajban olyan istentiszteleti helyre tesz szert a gyülekezet, ahol az orgona újra felállítható lesz.
A templom keresztelőkútja, amely 1899-ben készült, hasonló utat járt be: mivel ez egy nagy méretű keresztelő kút, a jelenlegi istentiszteleti helyen nem használható. A keresztelő kutat Kolyankovszki István, tállyai kőfaragó mester újította fel. Át kellett gondolni a keresztelő kút szerkezeti felújítását is, mivel a konstrukciós kialakításának gyengesége miatt bármikor újra eltörhetett. Végül 2022 áprilisában ez is elfoglalta helyét az ősi monoki gyülekezet nagyon is fiatal templomában Kossuth szülőházának szomszédságában, ez is a tokaji gyülekezet által kölcsönadva a monoki szórványnak.
A keresztelőkút felújítását az egyházközség részben a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélizációs és Missziói Bizottságának támogatásából fedezte.
Az ünnep:
Így nyilt lehetőség arra, hogy 2022. május 1-jén egy igazi közös Tokaj környéki egyházközségi ünnepnap lehessen a gyülekezetben, amikor Dr. Carsten Rentzing az Egyesült Német Evangélikus Egyház kelet-európai kapcsolatokért felelős püspöke Dr. Fabiny Tamás társaságában meglátogatta a gyülekezeteket, és megtörténhetett az orgona és a keresztelő kút felszentelése is.
Az a szokás, hogy a szentelésig nem szólal meg az orgona az istentiszteleten. Mivel az egyházközség jó határon túli kapcsolatokat ápol az átjáró szolgálat révén, így a gyülekezeti napon az orgona megszólaltatása előtt a liturgia keretében a Sajógömöri Evangélikus Énekkar szolgált kórusművekkel.
Dr. Carsten Rentzing a vasárnap jellegéhez híven a Jó pásztorról prédikált, majd Dr. Fabiny Tamás felszentelte az orgonát, amelyet Dr. Ecsedi Zsuzsa a sárospataki gyülekezetből származó egyházzenész szólaltatott meg. Az ezt követő néhány percben Kendeh Gusztáv – az Egyházzenei Bizottság elnöke – közreműködésével mutatták be a régi-új hangszert, amelyet ebben a formában nyilvánosan megszólalni a hívek évszázadokkal ezelőtt hallhattak. Az istentiszteleten megjelentek a történelmi egyházak képviselői is Sátoraljaújhelyről, de a Sárospataki Református Teológia rektora Dr Enghy Sándor, és tanárai Dr. Fodor Ferenc és felesége is tiszteletüket tették, akikkel a gyülekezet évek óta jó kapcsolatot ápol.
Az énekkar, valamint az előadó ideutazását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül érkezett EKCP-KP-1-2021/1-001321-VAL-ELS/001 támogatásából fedezte az Egyházközség.
Az istentiszteletet követően szeretetvendégségre is sor került, ahol az ország sok részéről és határon túlról érkező evangélikusok találkozhattak és igazi közösségi élményben lehetett részük, amely ebben, az evangélikusok által legritkábban lakott országrészben egy igazán kivételes alkalom.
A közösségi napot és a szeretetvendégséget a Missziói Bizottság támogatta. A gyülekezet felügyelője Szepesi Ibolya köszöntötte a sátoraljaújhelyi gyülekezetet, ahol a tokaji gyülekezet féltett kincsei elhelyezésre kerültek.
A szeretetvendégségen a melegétel ellátást az egyházközség a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélizációs és Missziói Bizottságának támogatásával tudta biztosítani.
A délután folyamán Prácser Miklós, a tokaji gyülekezet gondnoka lányával szakmai borkóstolót tartott a püspököknek a több száz éves tokaji Erzsébet Pincében.
A nap további részében a monoki szórványgyülekezetbe látogatott a két püspök, ahol a gyülekezet legfiatalabb, de a gyülekezeti életben nagyon aktív tagját, Molnár Attilát – aki tíz éves létére a Láthatóan Evangélikus sorozatban is szerepelt már családjával – keresztelte meg a gyülekezet lelkésze. A Tokajból ide helyezett keresztelő kutat Fabiny Tamás püspök szentelte fel, és Carsten Rentzing prédikációját hallgathatta meg a jelenlevő gyülekezet, akik között németül értők is voltak. A kis templomot rendszeresen látogatják a település evangélikus és más vallású hívei, illetve Kossuth szülőházát látogató turisták, így az egyszerű istentiszteleti helynek sokak számára látható, értékemelő dísze lesz az új keresztelő kút.
2022. május 2. Gerlai Pál
A Magyarországi Evangélikus Egyház felhívására Nagycserkeszen jótékonykodtunk
2022. február 6.
A Magyarországi Evangélikus Egyház felhívására a nagycserkeszi és az olcsvai mélyszegénységben élők javára vittünk adományokat a nagycserkeszi gyülekezetnek. Jó kapcsolatot ápolunk, mivel – bár másik egyházmegye – az egyik szomszédos gyülekezet, mely több szállal kapcsolódik a Tokaj és környéke Egyházközség gyülekezeteihez.
Jó volt a gyülekezet tagjait viszontlátni a legutóbbi találkozásunk után, mely a tállyai csendesnapon volt, ahol a gyülekezet nagy számban képviseltette magát.
Ökumenikus imaheti alkalmak Tokaj környékén evangélikus részvétellel
2022. január 16-23.
A korábbi évekhez képest új helyszínekkel és alkalmakkal bővült idén az ökumenikus imahét gyülekezetünk területén:
Január 16. vasárnap: Vincellér ház, Tállya, 11:00
Református templom, Monok, 15:00
Január 17. hétfő: Görögkatolikus templom, Tokaj, 17:00
Január 18. kedd: Római katolikus templom, Tokaj, 17:00
Január 19. szerda: Görögkatolikus templom, Sátoraljaújhely, 18:00
Január 20. csütörtök: Evangélikus templom, Sátoraljaújhely, 18:00
Január 21. péntek: Római katolikus bazilika, Sárospatak, 17:00
Január 22. szombat: Hétszőlő, Tokaj, Vince-napi ökumenikus áldás, 10:00
Január 23. vasárnap,
Római katolikus templom, Sátoraljaújhely, Vince-napi áldás, 10:30
Római katolikus templom, Sátoraljaújhely, Ökumenikus imahét záróalkalma, 18:00
2021 nyarán megújult az abaújszántói evangélikus templom toronysüvegének lemezborítása
2021. szeptember 6.
A Bethlen Gábor Alapkezelő ZRt.-n keresztül 2021. évben érkező 9,5 milló forintos templomfelújítás támogatásnak köszönhetően 10,5 millió forintból megújult az abaújszántói evangélikus templom 1926-ban épült tornyának lemez tetőzete.
2020. február elején a viharos erejű szél a toronysüveg nyugati oldalán több mint 10 négyzetméter lemezborítást felszakított, a lemezdarabokat a templom közelében álló fa fogta fel, így nem zuhantak rá az ott levő buszmegállóra. A hír az országos rádiókban is elhangzott, a sátoraljaújhelyi katasztrófavédelem tudta megszűntetni a veszélyt.
Még 2020 folyamán kereste meg a Tokaj és környéke Evangélikus Egyházközség a bekecsi székhelyű Alpinras Kft.-t, így tudott ilyen gyorsan elkészülni a felújítás, amely 2021 nyári hónapjaiban zajlott. Érdekesség, hogy a hőség miatt a munkások hajnal 4 óra és délelőtt 10 óra között tudtak csak dolgozni. A toronysüveg VM cink borítást kapott, és a kivitele pontosan megegyezik a korábbi lemezborítás formájával és kivitelével. A torony villámvédelme is teljesen fel lett újítva.
Szeptember 6-án megtörtént a toronysüveg átadás-átvétele, köszönjük az encsi református gyülekezet műszaki ellenőrének, Mercz Dánielnek a segítségét.
Elkészült a sátoraljaújhelyi evangélikus templom kiszolgáló helyiségeinek felújítása
2021. december 3-án zárult a még 2019-ben kapott támogatásból megújuló templombelső felújítása.
A német Gustav Adolf Werk és az olaszországi valdensek támogatásából lett kialakítva egy többfunkciós közösségi tér, azaz „chatszoba”. A támogatásból a vizesblokkok (mosdó, zuhanyzó) is megújultak, illetve egy teakonyha is kialakításra került.
A gyülekezet hálásan köszöni, hogy a pályázat lebonyolításában sok segítséget nyújtott Domokos Ildikó, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház Ökumenikus és Külügyi Osztályán külügyi referens.
Az alábbi képeken látható, hogy milyen évtizedes romos állapotokat tudtunk megszűntetni.
Gyülekezeti hittanos tábor a megújult sátoraljaújhelyi vendégházban
2021. augusztus 10-11-én hittanos tábort szerveztünk a gyülekezetünkbe tartozó gyerekeknek és szüleiknek. A tábor helyszínei Sátoraljaújhely, a sátoraljaújhelyi kalandpark, Füzérradvány, Rudabányácska voltak.
A tábort a megújult templomunkban és gyülekezeti házunkban tartottuk.
A templomunk a Gustav Adolf Werk és az olaszországi valdensek támogatásából újult meg.
Az ádventi naptár története
2021. december 11.
A Karácsony előtti hetek nélkülözhetetlen kelléke az ádventi kalendárium, amely a 20. század eleje óta rengetegett változott. Eredete a 19. századra tehető: az első változatai a német protestáns, azaz evangélikus környezetből származnak, és valójában karácsonyváró naptárnak nevezhetnénk, hiszen jellemzően december 1-től indul, nem pedig az az ádventi időszak első vasárnapjától, amely november 27. és december 3. között minden évben más napra esik.
Az egyik hagyomány szerint a vallásos családokban decemberben naponként 24 képet akasztottak a falra, a szegényebb családokban ez egyszerűbb formában élt: 24 krétavonalat festettek a falra vagy az ajtóra, amelyekből a gyerekek minden nap letörölhettek egyet, ez volt az ún. vonalnaptár. Szokás volt az is, hogy minden nap egy nádszálat helyeztek el egy kis jászolban.
Egy másik formája ennek a az úgynevezett karácsonyi óra, ami valójában egy gyertya, amelyet minden nap le lehet égetni a következő jelölésig.
Johann Wichern hamburgi evangélikus lelkész ennek egy nagyobb, látványosabb változatát készítette el az általa alapított árvaház, a Das Rauhe Haus (Vadócház) lakóinak, akikkel 24 gyertyát gyújtottak meg a szekérkeréken. Úgy tartják, ebből alakult ki a ma elterjedt ádventi koszorú.
A legkorábbi kézzel készült ádventi naptár feltehetőleg 1851-ből származik. Az első nyomtatott kalendáriumot 1902-ben a hamburgi Evangélikus Könyvesbolt adta ki, amely a gyertya gondolatát óra formában megvalósító forgatható mutatókkal rendelkező, gyermekeknek készült, karácsonyi naptáróra volt, hasonló a St. Johannis nyomda által 1922-ben kiadott órához.
1904-ben a stuttgarti Neuen Tagblatt napilap mellékelt egy naptárt az újsághoz ajándékba. Az Alsó-Ausztriai Állami Múzeum azonban az 1903-as évet adja meg a nyomtatott ádventi naptár születési évének.
Mindezeknek némileg ellentmond Esther Gajek, a regensburgi egyetem néprajz kutatója, aki szerint Gerhard Lang egy maulbronni sváb lelkész fia az ádventi naptár feltalálója. Gyermekkori élménye volt, hogy édesanyja egy nagy kartonra ládikákat rajzolt, és mindegyikre egy-egy karácsonyi habcsók (fríz nyelvjárás szerint Wibele) volt varrva. A Reichhold & Lang nyomda résztulajdonosa lett Gerhard Lang, akinek az az ötlete támadt, hogy egy karácsonyi kalendáriumot kellene nyomtatni. A ő megoldása még nem tartalmazott süteményeket. A litográfiai eljárással készült színes rajzokat azonban ki lehetett vágni és kartondobozra ragasztani. Ez az első, bár ablak nélküli kalendárium 1908-ban hagyta el a nyomdát. Akkoriban még „karácsonyi naptárnak” vagy „müncheni karácsonyi naptárnak” nevezték. 1920 körül jelentek meg a piacon az első nyílóajtós változatok, ahogyan ma ismerjük. Ezek a nosztalgikus kalendáriumok még ma is különösen népszerűek.
A keresztény motívumok is hamar megjelentek, ugyanis az 1920-as évek elején a badeni Sankt Johannis nyomda is készített vallási naptárakat nyitott ablakokkal, amelyeken képek helyett bibliai versek láthatók. A Sellmer Verlag azóta is számos keresztény ádventi naptárat árusít a kínálatában.
Az 1930-as évek végén Gerhard Langnak fel kellett adnia vállalkozását, pedig ekkorra mintegy 30 különböző ilyen nyomtatvány adott ki. Viszont második világháború hirtelen véget vetett karácsonyi naptárak szárnyalásának, ennek a kiváltó oka a papírhiány és a képes nyomtatványok kiadásának tilalma volt. Az adventi naptárak diadalmenete csak a háború utáni időszakban folytatódhatott, és mára az egész világon elterjedtek. 1945-ben Richard Sellmer kiadót alapított, és a második világháború utáni elsőt ő adta ki. Ez volt a „Die kleine Stadt – A kis város”, amely még ma is megvásárolható.
Az 1950-es évektől az ádventi naptár ismét nagy népszerűségnek örvendett. Szinte mindenhol vásárolhatták az emberek – a tömeggyártásnak köszönhetően olcsóbbak lettek. A motívumok elsősorban romantikus, hóval borított városok voltak, a 24. ajtó mögött a Betlehem bújt meg. De egyre fontosabbá váltak a különböző művészek által kézzel festett változatok.
Az első csokoládéval töltött naptár 1958-ban jelent meg. Ma ez az egyik leggyakrabban vásárolt termék a játék- vagy képes kalendáriumok mellett. De a fényképes változatai is egyre népszerűbbek.
Az utóbbi években a kézműves naptárak irányába mutat a tendencia. Nagyon népszerű skandináv ötlet, hogy a számozott textilzsákokat egy zsinórra akasztják. Mindeközben már nem csak a gyerekeknek készül, a felnőttek is megajándékozzák egymást. Néhány éve új, média fájlokat, zenéket tartalmazó változatok is elérhetőek. Az eredeti funkció, a napok számlálása a családi meséléshez kapcsolódik. Így születik egyre több hangoskönyv 24 történettel vagy dallal. Számos internetes ádventi applikáció is létezik, napi e-mailek vagy nyereményjátékok formájában.
A legnagyobb szabadon álló adventi kalendárium Lipcsében található, 875 négyzetméteres. A legdrágább azonban valószínűleg a londoni Harrods áruházban van, amely 2010-ben indította el először a millió dolláros változatot, amelynek ablakaiban volt például a 18 karátos arany napszemüveg, motorcsónak és dizájner konyha is. Ebből is látszik, hogy a régi egyszerű ajándékok milyen túlzó irányba vitte a mai világ üzleti szemlélete és vásárlási szenvedélye.
2010-es években megjelentek a Szabaduló szoba stílusú naptárak is.
A latin adventus szó jelentése „eljövetel”. Jézus Krisztus születésére való lelki és lelki felkészülést jelöli. És még ha az adventi naptár formája, stílusa és megjelenése jelentősen változott is az idők során, az üzenet mindig ugyanaz: készülés Krisztus születésének ünnepére, örömszerzés, ennek időszak különlegességének és egyediségének kihangsúlyozása. És persze a karácsonyi várakozás fokozása felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt.
