2021. november 14-én, a mint minden évben, a Márton naphoz legközelebb eső vasárnapon tartották az aszódi evangélikus gyülekezetben a templomszentelési emlékünnepet.
1728-ban ezen a vasárnapon szentelték fel az evangélikus templomot 9 évvel az építkezés megkezdése után. Podmaniczky János a település evangélikus földesura pietista látásmódú keresztény báróként épített az ellenreformáció kemény éveinek kellős közepén evangélikus templomot, 1693-ban létesült a gyülekezet és szintén 18. századi az evangélikus iskola, melynek tanulója volt többek között Petőfi Sándor is és a tanítói között voltak Csengey Gusztáv és Koren István is.
Az aszódi gyülekezet lelkésze, Lőrincz Csaba a templomszentelés 300. évfordulójának közeledtével minden évben a templomszentelési emlékünnepre egy-egy ebből a gyülekezetből indult lelkészt hív meg igehirdetőnek.
A tokaji gyülekezet jelenlegi lelkészét ebben a gyülekezetben keresztelték, itt konfirmált és 1993 decemberétől 2005 augusztusáig segédkántorként orgonált vasárnaponként és a hétközi alkalmakon a gyülekezetben.
Az igehirdetés közvetítése az alábbi linken található, Lőrincz Csaba keresztelési igehirdetése 22:30-tól, Gerlai Pál igehirdetése a 40:00-tól látható, hallható.
A Szerencsejáték Zrt. 1 millió forintos támogatásából valósul meg a tokaji parókia udvarának fejlesztése, a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Pedagógiai Intézetének pedagógiai előadója, Valentinyi Erika közreműködésével.
A fejlesztéshez lezárult az eszközök beszerzése, a kivitelezés jelenleg 75%-nál tart.
Augusztus 1-jén ökumenikus piknikkel szeretnénk átadni a parókiaudvart az új fejlesztésekkel.
Törőcsik Marira emlékezve egy személyes vonatkozás: pontosan hat évvel ezelőtt a feleségemmel együtt láttuk az egyik utolsó szerepét: Ibsen Brand című drámájában egy munkamániás evangélikus lelkész édesanyját alakította. A színdarab után közönségtalálkozón is részt vettünk, amely nagyon emlékezetes lett számunkra: a társulatnak elég megdöbbentő volt, hogy egy hús-vér evangélikus lelkésszel és a menyasszonyával találkozhatott, érdekes beszélgetés kerekedett belőle.
Az evangélikus lelkészek havonta megjelenő szakmai lapjába, a Lelkipásztorba írtunk is egy műkritikát, a 2016/3. számban jelent meg.
Gerlai Pál evangélikus lelkész
mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember
Tanulmányok:
2005-ben teológus-lelkész diploma megszerzése az Evangélikus Hittudományi Egyetemen.
2010-2012. a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán mentálhigiénés- és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzés elvégzése.
Munkatapasztalat:
2005-től 2012-ig Encs és környékén evangélikus lelkészi szolgálat, gyülekezetben, általános iskolai hittanórák, idősek otthonában rendszeres bibliaórák, előadások Encsen és környező községekben
2009-től 2016-ig iskolalelkészi munkakör először közép-, majd általános iskolai, végül óvodai hitoktatás, illetve mentálhigiénés Családi Életre Nevelés előadássorozatok huszonkét csoportban első osztálytól a 13. évfolyamig.
2016-tól lelkészi szolgálat Tokajban és környékén Abaújszántótól Sátoraljaújhelyig. Tokajban az Időskorúak Otthonában havonta bibliaórák, előadások az idősek klubjában, valamint a Monokon és a sátoraljaújhelyi idősek otthonában. Iskolai és óvodai hittanórák, foglalkozások Abaújszántón, Tállyán, Golopon, Szerencsen, Sárospatakon.
2016-tól egyetemi lelkész a Miskolci Egyetemen, csoportfoglalkozások, tréningek, lelkigondozói beszélgetések.
2018. tavaszi félévétől minden tanévben „Felelősségvállalás Korunk Társadalmában” érzékenyítő kurzusok a Miskolci Egyetem ÁJK. Karán dr. Vinnai Edina docenssel.
2021 márciusától a tokaji Egészségfejlesztési Iroda munkatársa
Böjt második vasárnapja a többi böjti vasárnaphoz hasonlóan bevezetõ zsoltáráról kapta elnevezését: Reminiscere – „Emlékezz meg, Uram, irgalmadról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak!” (Zsolt 25,6) Ez a könyörgõ imádság is utal arra, hogy bár a vasárnapok böjti idõben is húsvétra emlékeztetnek, a passió elõtti idõszakban fokozatosan irányítják a gyülekezetet a belsõ elcsendesedés és önvizsgálat, Krisztus szenvedésének egyre mélyebb átélése felé.
A vasárnap óegyházi evangéliuma (Mt 15,21–28) a kánaáni asszony történetét idézi fel, bemutatva a Jézust leleményesen kérõ idegen asszony kitartását és azt, ahogyan ezzel eléri célját. Ez a két ige az irgalomra, gyógyulásra szoruló ember imádságát szólaltatja meg más-más módon. A nap másik két olvasmánya pedig mintha az Isten által az embernek mondott kétféle figyelmeztetésnek adna hangot: az epistolai ige (1Thessz 4,1–8) megszentelõdésre int, az ótestamentumi olvasmány (Ézs 5,1–7) pedig a szõlõmûves panaszdala a terméketlen szõlõ miatt.
Az Úristen, most eléd lépek (EÉ 81), énekeskönyvünk egyik legszebb könyörgõ éneke különösen jól illik az evangélium és a bevezetõ zsoltár karakteréhez. Mielõtt azonban erre rátérnénk, essék néhány szó arról a szövegrõl, mely elsõként kapcsolódott az általunk is ismert dallamhoz. Annál is inkább indokolt ez, mert a német gyakorlatban éppen ezzel a szöveggel éneklik böjt második vasárnapján graduálénekként.
„Ha végszükség szorongatna, / És minden baj ránk támadna / Úgy, hogy nincs már hova lennünk, / Véget nem ér gyötredelmünk: // Egyetlenegy vigaszunk van / E földön, a mi Urunkban; / Megmenteni õ fog végül, / Ha õt hívjuk segítségül.” (Fordította Vietorisz József, Cithara Sanctorum, Budapest 1935, 801. sz.)
A Wenn wir in höchsten Nöten sein (Amikor a legnagyobb ínségben vagyunk) kezdetû szöveget Paul Eber (1511–1569) írta egykori tanára, a nürnbergi Joachim Camerarius egyik latin nyelvû szövege alapján. Eber a wittenbergi egyetemen tanult tovább, majd ott lett latin-, fizika- (!), késõbb ószövetségi professzor. Elõször a wittenbergi vártemplom, majd 1558-tól –Bugenhagen halála után – a városi templom lelkésze volt.
Szoros barátság fûzte egykori professzorához, Melanchthonhoz. Nem túlzás azt mondani, hogy Eber a reformátorok második generációjának egyik legkiemelkedõbb alakja, egyben több jeles énekszöveg költõje. A szövegben a próbák között élõ ember egyetlen reménységéhez, Istenhez kiáltó imája fogalmazódik meg. Ez a költemény azonban csak németül vagy szlovák közvetítéssel volt ismert Magyarországon.
A dallam nagyjából egykorú a most bemutatott szöveggel. Johann Baptista Serranus lelkész, kántor szerezte. Mintául szolgálhatott számára a genfi zsoltárok egyik dallamszerzõjének „Tízparancsolat-éneke”, amelyre a 140. zsoltár is énekelhetõ.
Az általunk ismert szöveg az ezerhatszázas évek elsõ felében született. Írója Bodo von Hodenberg, egykori osterrodei tartományi kormányzó. A versszakokban a Szentháromság Istenhez könyörög: a teremtõ Atyához, a megváltó Fiúhoz és a megszentelõ Szentlélekhez. Az elsõ strófában talán különösen is erõsen érezzük a párhuzamot a kánaáni asszony könyörgése és az énekszöveg között. A tétel megjelent a Dunántúli énekeskönyv elsõ kiadásában. 1982-es énekeskönyvünk is ennek alapján vette fel, néhány helyen javítva a prozódiát.
Énekünknek különleges súlyt ad, ha tudjuk, hogy ez a szöveg és dallam foglalkoztatta Johann Sebastian Bachot élete legvégén. Még fiatalkorában írt ugyanis egy rövid feldolgozást a korábbi szövegre; ez a kompozíció az Orgelbüchlein címû gyûjteményben maradt fenn. A darabot késõbb bõvített formában felvette Lipcsei koráljai közé. Amikor harmadszor ehhez a mûhöz nyúlt, már nem látott, szembaja elhatalmasodott, érezte, hogy közeledik a földi búcsú pillanata. Ebben a szituációban vette elõ újra ezt a korált, hogy néhány változtatás lejegyzését kérje egyik tanítványától. Ekkor került a mû elé a második szöveg: Vor deinen Thron tret ich hiermit… (Trónusod elé lépek már…) Az elsõ mellett az utolsó – énekeskönyvünkben nem közölt – versszak is imádsága lehetett abban a helyzetben: „Adj nekem boldog véget, ébressz föl az utolsó napon, Uram, hogy örökkön lássalak téged, ámen, ámen, hallgass meg.”
Az istentiszteleten elhangzó zsoltárok, igék, imádságok:
Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében!
Emlékezzél meg, Uram, irgalmadról és kegyelmedről,
mert azok öröktől fogva vannak. (zsolt 25,6)
Hozzád emelem, Uram, lelkemet,
Istenem, benned bízom, ne szégyenüljek meg.
Utaidat, Uram, ismertesd meg velem,
ösvényeidre taníts meg engem. (Zsoltárok 25,1.2.4)
Isten Fia szolgai formát vett fel, és emberekhez lett hasonlóvá, megalázta
magát, és engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthalálig. (Filippi 2,7.8)
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!
testvéreim! Isten színe előtt gondoljunk méltatlanságunkra, és valljuk meg
bűneinket!
Megvallom és bánom, irgalmas Istenem, hogy mindennél jobban szeretem
önmagamat, pedig önzetlen szolgálatra hívtál el engemet! Könyörülj rajtam,
és adj szolgálatra kész szívet, az Úr Jézus Krisztusért. Ámen.
Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk Jézus Krisztus által, aki meghalt
bűneinkért, hogy Istenhez vezessen minket.
dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez
jóakarat.
Urunk, Istenünk! végy körül minket oltalmaddal, hiszen látod erőtlenségünket.
légy velünk, hogy testünket ne érje baj, lelkünk pedig megtisztuljon
a gonosz indulatoktól, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a szentlélekkel
él és uralkodik örökkön örökké. Ámen.
Oltár előtt felolvasott ige:
1 Thesszalonika 4, 1-8
41Egyébként pedig, testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző módon élnetek – s amint éltek is -, ebben jussatok még előbbre. 2Hiszen tudjátok: milyen rendelkezéseket adtunk nektek az Úr Jézus nevében. 3Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól, 4hogy mindenki szentségben és tisztaságban tudjon élni feleségével, 5nem a kívánság szenvedélyével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent; 6és hogy senki túlkapásra ne vetemedjék, és ne csalja meg testvérét semmiféle ügyben. Mert bosszút áll az Úr mindezekért, ahogyan már előbb megmondtuk nektek, és bizonyságot is tettünk róla. 7Mert nem tisztátalanságra hívott el minket az Isten, hanem megszentelődésre. 8Aki tehát ezt megveti, az nem embert vet meg, hanem az Istent, aki Szentlelkét is reátok árasztja.
Apostoli hitvallást:
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
A böjti idő második hetében énekünk, a Királyi zászló jár elöl (EÉ 189) a keresztet mint győzelmi jelvényt, fővezéri lobogót (vexilla) láttatja velünk, s ezt a keresztet szólítja meg. De ahogy egy zászló előtt tisztelegve sem a tárgy előtt hajolunk meg valójában, hanem az általa jelzett hatalom előtt, úgy ez az ének sem magát a keresztet, hanem a halált a halálával legyőző Krisztust dicsőíti.
A szöveg alapját adó latin himnuszt (Vexilla regis prodeunt) Venantius Fortunatus (536–610) alkotta, akit az európai irodalom történetében az utolsó klasszikus római költőként emlegetnek. Versében megtartja az ambrozián himnuszok egyszerűségét, a jambikus lüktetést, a nyolc szótagú sorokat, de szívesen használ rímeket, alliterációkat is. Alkalmi költeménye (eredetileg egy keresztereklye Poitiers-be való érkezését köszöntötte 569-ben) már a 9. századra bekerült a hivatalos liturgiába: a böjti idő végén a szerzetesek minden este elénekelték.
A reformáció zenei eredményeire válaszul a 17. században a római egyház is erősíteni igyekezett a nemzeti nyelvű éneklést. Magyarországon a Cantus Catholici énekeskönyv az egyik legfontosabb gyűjteménye a megújított énekeknek; ezt a verset latinul és magyar fordításban is közli egy gregorián himnuszdallammal.
Az énekeskönyvünkben található dallam más, nem gregorián, és talán éppen azért született az ezerhatszázas évek elején, hogy a hajlításokban gazdag gregorián énekek helyett könnyen megszólaltatható, ritmikus dallamává lehessen több himnusznak is. (Első megjelenése: Lengyel Kancyonal 1636; Magyarországon: Cantus Catholici 1651; később a Vietorisz-kódexben trombitaduó.) Hiszen a négysoros versszakokból, nyolc szótagos sorokból álló versforma annyira általános az egyházi énekköltészetben, hogy egy-egy ilyen szerkezetű dallamra szinte bármelyik ambrozián himnusz ráénekelhető. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a Cantus Catholiciben e dallam alá egy latin nyelvű Mária-himnusz került.
A dallam első evangélikus forrása Magyarországon egy kéziratos győri korálkönyv a 18. századból. Itt a Jesu dulcis memoria (Jézus, édes emlékezet – EÉ 360) himnusz kapcsolódik hozzá. Az 1955-ben megjelent kibővített Dunántúli énekeskönyvbe került bele először Sík Sándor Királyi zászló-fordításával ez a dallam. Érthető, hogy a szerkesztők teológiai megfontolásból kihagyták a vers csúcspontjának számító 6. versszakot (latinul: O crux ave spes unica): „Ó, Kereszt, áldunk, szent remény, / a szenvedés ez ünnepén, / kérünk, kegyelmet adj nekünk, / add vétkünkért vezeklenünk.” A protestáns gondolkodástól idegen lehet mind a kereszt túlzott megszemélyesítése, mind a vétkekért való vezeklés gondolata.
Tanulságos ilyen szemmel összevetni Sík Sándor fordítását a korai protestáns fordítással (Keresztyének, örvendezzünk, GyLK 660): éppen a kereszt megszólítását kerüli el ez utóbbi, s a kérdéses 6. versszakban Jézust nevezi meg egyetlen váltságként. Forrás: https://kantorkepzo.lutheran.hu/3egyeb/189-Cantate.pdf
Igehirdetési alapige:
Máté evangéliuma 20, 20-28
2020Akkor odament hozzá Zebedeus fiainak anyja a fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit. 21Jézus megkérdezte tőle: Mit kívánsz? Ő így felelt: Mondd, hogy melletted üljön az én két fiam a te országodban, az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől. 22Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Kiihatjátok-e azt a poharat, amelyet én fogok kiinni? Ők így feleltek: Kiihatjuk. 23Erre ő ezt mondta nekik: Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azoké lesz, akiknek az én Atyám elkészítette. 24Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre. 25De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk. 26De közöttetek ne így legyen, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, 27és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. 28Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.
Igehirdetési vázlat
(Bencze András)
• Oda lehet borulni Jézus elé mindenfajta kérésünkkel, még azzal is, ami később ügyetlennek bizonyul, ahogy a Zebedeus-fi ak anyja imádkozott gyerekeiért. Oda lehet borulni – de csak imádattal odatérdelni. Mert Jézus (Isten) nem az én szolgám. Az Úr szolgája ő.
• Az Úr szolgája – az Atya országát hozta ebbe a világba (javasolt kyrie imádság). Szabadságot mindattól, ami fogva tart (elvárások, megszokások, függő viszonyok). S aki őt követi, az ebben az új, mennyre kinyílt rendben él. A levélbeli lekció naponkénti küzdelmet kíván, hogy a „nem uralkodom” utat jól tudjuk járni.
Valójában nem etikai megjavulás, hanem gondolkodásmódbeli változás.
• Az Emberfi a életét adja váltságul. Emberfi a – akinek Dániel könyve szerint „[h]atalom, dicsőség és királyi uralom adatott” (Dán 7,14), és aki mégis életét adja
sokakért. Ez nem a dicsőséges halál, amelyről Sztevanovity Dusán írt. Ez a gyalázatos halál, amely annyiban dicsőséges, amennyiben nem e világi, amennyire
az Atya akarata jut benne érvényre, amennyire az Úr szolgája ő.
DALSZÖVEG
„Dicsőség dolga, hogy jobb legyél és pontosan találj!
Dicsőség dolga, hogy úgy tüzelj, hogy közben meg se állj!
Dicsőség dolga a győzelem s ha kell, a gyönyörű halál!
Dicsőség dolga, hogy a dicsőséges… dicsők…
dicsőségéért… dicsőségesen…”
LGT (Sztevanovity Dusán): Prológ és trialóg
Három gyújtópontot látok szakaszunkban.
1. „Mit kívánsz?” – kérdezi Jézus a Zebedeus-fi ak anyját. Márk evangéliumában egyértelműbb; ami azért itt is kirajzolódik, hogy ugyanazzal a kérdéssel fordul Jézus
Saloméhoz, mint a két jerikói vak felé. Vannak, akik úgy gondolják – talán a többi tíz tanítvány is –, hogy a Zebedeus-fiak túl sokat kérnek. Luther szerint túl keveset:
„Ami azt jelenti: a ti kérésetek nem úgy fog teljesülni, ahogy kértétek; nem kértétek a kelyhet, és mégis ki fogjátok inni, és szerényebb dolgokat kértek, mint amit kellene. Ezért ez a gyengeség keresztre feszíttetik majd bennetek a szenvedés kelyhe által, és erősek lesztek. […] Nagyobb örömmel kell a rettegést is Istentől elfogadnunk, ha adja, mint amekkora vággyal kértük ajándékát.”
2. „Közöttetek ne így legyen!” – mondja Jézus. Régi ifjúsági órán ezt az igét kutatva Széchey Béla bácsi felrajzolta a táblára az egyiptomi hierarchikus rendszert. Alul a rabszolgák sokasága, legfelül a fáraó egymaga. Majd az egyházra egyházra értelmezve nemes egyszerűséggel megfordította a háromszöget. Alulra került a csúcs. Feje tetejére állt minden? Vagy éppen így volna jó?
3. „…életét adja váltságul” – ez a harmadik gyújtópont. Érdekes a 28. vers fordítása. Mert legtöbbször nem fordítják a kezdő kötőszót. A 2014-es újfordítás a „mert” kötőszót használja, Károli a „valamint”, Simon Tamás László a „mint ahogy”, a Káldi-Neovulgáta a „hiszen” kifejezést.
Ebben a bizonytalanságban van valami tanulságos. Hogy a szolgálat – a már-már közhelyszámba menő Weöres-mondat igazsága szerint – egyedül Jézusé. Nincs
szüksége sem jobbról és balról ülő tanítványokra, sem jobbra és balra megfeszített latrokra. A megváltást egyedül ő végzi el. S Jézus összekapcsolja a dicsőséget és a szenvedést, hiszen az Emberfia Dániel próféta könyvének dicsőséges alakja, az „életét adja váltságul sokakért” pedig Ézsaiás szenvedő szolgájára utal.
Egyedül Jézus a szolga. Róla hangzik az igehirdetés.
Forrás: Lelkipásztor 2021. 03. szám
Imádság:
Hálát adunk neked, Jézus Krisztus, hogy értünk is vállaltad a megváltás szolgálatát, és engedelmes voltál mindhalálig. Ébressz bennünk hitet és engedelmességet,
hűséget és jó reménységet, hogy kereszten hozott áldozatod rajtunk ne vesszen kárba, hanem üdvösségünk forrásává legyen. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.
Ámen.
Ároni áldás:
Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Világosítsa meg az Úr az Ő arcát rajtad és könyörüljön rajtad! Fordítsa az Úr az Ő arcát feléd és adjon békességet neked!
Befejező ének:
42 Áldunk téged, Istenünk:
2. Minden élő téged áld. Angyalének szárnyal feléd.
Minden kérub és szeráf* Néked mondja dicséretét.
Néked hódol, rád tekint. „Szent, szent, szent!” – azt zengi mind.
3. Téged áldunk, Istenünk. Téged dicsér szolgálatunk.
Életünk tiéd legyen! Hálát mondjon minden napunk!
Bűntől, bajtól védj te meg! Áldd meg, óvd meg népedet!
4. Irgalommal nézz le ránk! Mint ígérted, légy mivelünk!
Benned bízunk, jó Atyánk. Szent nevedről énekelünk.
S mert reményünk csak te vagy, Veszni minket, ó, ne hagyj!
A tokaji evangélikus templomban állt egy műemlék orgona, amely 1790-ben készült. 2003-ban részlegesen felújították, de 2009 óta a tállyai evangélikus templom karzata alatt állt részekre szedve. Az elmúlt nyolc év alatt sajnos a templomba befolyó víz is érte, bár téglákra helyezték, így óvva a templomot néha veszélyeztető „zöld ártól”.
A tokaji gyülekezet elnöksége 2017-ben felkérte Kormos Gyulát és Wagner Szilárdot, hogy vizsgálják meg, mérjék fel a hozzájuk tartozó templomi hangszereket: négy templomi orgonát és két harmóniumot. A vizsgálat sikeresen zárult, megállapították, hogy a tokaji műemlék orgona – bár a tárolás közben nedvesség érte – jó állapotban van. 2018-ban a tállyai gyülekezeti terem egyik szobájában helyezték el a részeit. A felmérés azt is megmutatta, hogy a sátoraljaújhelyi orgona nincs olyan minőségű és állapotú, hogy megérje nagy összegű felújítást végrehajtani rajta, ezért a gyülekezet úgy döntött, hogy a tokaji orgonát kölcsönadja a sátoraljaújhelyi gyülekezetnek. Ez azért is egyszerű volt, mivel a két gyülekezet egy egyházközséghez tartozik.
A terv kezdetektől fogva az volt, hogy a több mint százhuszonöt éves, de a sátoraljaújhelyiek által kevéssé ismert evangélikus templomot visszahelyezzük a város vérkeringésébe. Sárospataknak és Sátoraljaújhelynek élő kulturális élete van, az evangélikus templom megfelelő orgonával, központi és jól elérhető helyen a város kulturális helyszíne lehetne.
Az ezredforduló környékén felújították a templom tetőzetét és nyílászáróit, de a falai – ahogyan a város azon részén álló többi százéves épületéi is – sajnos nedvesedtek. 2018 nyarán, a tavaszi esőzések után, a nyári, nyíregyháziakkal közösen tartott nyári tábor előtt a száradó fal egyik napról a másikra egyszerre ledobta magáról a belső vakolatot.
A Gustav-Adolf-Werk (Gusztáv Adolf Segélyszervezet, GAS) német és olasz gyülekezeteinek támogatásával tudott a gyülekezet belefogni a templomépület felújításába. A templom hátsó részében levő gyülekezeti terem „beszélgető szobává”, kulturális helyiséggé való átalakításának céljával pályázott a gyülekezet.
Emellett a templom belső lélegzővakolattal történő ellátásával kezdtük meg a templom előkészítését az orgona elhelyezésére. A belső lélegzővakolatot az ózdi gyülekezet gondnoka, Tóth Dániel és munkatársa társadalmi munkában készítette el a templomban, a templom ereszcsatornájának felújításához és nyílászáróinak javításához pedig Kalmár Zoltán pesthidegkúti presbiter szerzett Pálházáról megbízható szakmunkásokat.
A pandémia első hulláma után Kormos Gyula orgonaszakértő – akivel az orgonafelmérés óta nagyon jó kapcsolatot ápolt a gyülekezet és lelkészének családja – ajánlott a gyülekezet figyelmébe egy pályázatot a Bethlen Gábor Alapnál, amely könnyűzenei pályázatként volt meghirdetve, de aránylag könnyen hangszerek felújítására is lehetett pályázni.
A pályázaton 2,5 millió forintot nyert a gyülekezet, amely körülbelül a felét teszi ki az orgona felújításához szükséges pénznek. Gyula a munkálatok megkezdését sajnos már nem élhette meg, a pandémia második hullámában elveszítettük ezt a kiváló szakembert és jóbarátot. A Tokaj és Környéke Evangélikus Egyházközség az orgona felújításával és annak a sátoraljaújhelyi templomban való elhelyezésével őrá is szeretne emlékezni. A tervek szerint a műemlékorgona az oltártérbe kerülne és a másik orgona is megmaradna az Isten házában.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
