Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében!
Ámen.
Bevezető zsoltár (66.)
Örvendezz Istennek, egész föld,
énekeljétek neve dicsőségét!
ő adott életet lelkünknek,
és nem engedte, hogy lábunk meginogjon.
Mert megpróbáltál minket, Istenünk,
megtisztítottál, mint ezüstöt a tűzben.
Bevezető ige
Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus atyja, aki megáldott minket minden
lelki áldással a Krisztusban. (Ef 1,3)
Üdvözlés, bűnvallás, Kyrie
Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!
Testvéreim! Isten színe előtt gondoljunk méltatlanságunkra, és valljuk meg
bűneinket!
Istenem! te tudod, mennyi fájdalmat és szomorúságot okoztam bűneimmel
önmagamnak és embertársaimnak, főként pedig atyai szívednek. szabadíts
meg bűneimtől, és add nekem az új élet örömét, az Úr Jézus Krisztusért.
Ámen.
Kegyelemhirdetés, Isten dicsőítése
Testvéreim! Isten megkönyörült rajtunk, és úgy szerette a világot, hogy az ő
egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete
legyen. Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez
jóakarat.
Rövid imádság: óegyházi kollekta
Istenünk!Mutasd meg a téged keresőknek világosságodat, hogy megtalálják
az igazság útját, híveidnek pedig add kegyelmedet, hogy kövessék azt, ami
egyezik akaratoddal, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a szentlélekkel él
és uralkodik örökkön örökké. Ámen.
Olvasmány:
Jézus közeli visszatérését ígéri
16Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem. 17A tanítványai közül némelyek ezt kérdezték egymástól: Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem, és ez: Mert én elmegyek az Atyához? 18Ezt kérdezgették: Mi az a kis idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit beszél. 19Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és ezt mondta nekik: Arról kérdezősködtök egymás között, hogy ezt mondtam: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem? 20Bizony, bizony, mondom nektek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. 21Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. 22Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek: 23és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit.
Apostoli hitvallás
(Ökumenikus fordítás)
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Jubilate vasárnap alapigéje a Zsidókhoz írt levél 11, 13-19
13Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. 14Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. 15És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. 16Így azonban jobb haza után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített. 17Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, 18akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” 19Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.
A mai vasárnap Jubiláte vasárnapja, a 66. zsoltár Örvendezz Istennek sorából kapta.
Ez a vasárnap az, amely a figyelmünket a feltámadásról a jövő felé fordítja. A megvalósult, tökéletes, de múltbeli cselekedet alapzatán állva, attól nem elrugaszkodva a tekintetünk a ránk váró jövő felé fordul, hiszen az előttünk álló hetekben olyan ünnepek érkeznek, mint Mennybemenetel ünnepe és a Szentlélek kitöltésének ünnepe, a Pünkösd. Azt lehet mondani, hogy ezek a hetek az egyházi év legfontosabb időszakának a hetei, talán a legszebb része az évnek, és mivel a Feltámadástól nem lehet távolodni, ha abban élünk, ezért időben és térben is egyre közelebb kerülünk Istenhez.
Az igében a HIT PÉLDÁJA, Ábrahám kerül elénk. A hit, amely nem gyengül a halálfélelemben, betegségben sem, még akkor sem bizonytalanodik el, amikor nem látja, hogy mi vár rá. A „távolról lát, üdvözöl” – a hazatérés öröme, ahogy távolról megpillantja valaki az otthonát, úgy tekint Istenre. Túrmezei Erzsébet – Mégis című versét szeretném ehhez a gondolathoz kapcsolni.
Túrmezei Erzsébet – MÉGIS
Milyen sokat kellene hinnem,
s milyen keveset hiszek.
Mily keveset kellene vinnem,
s mennyi terhet viszek.
Egyedül Rá kellene néznem,
s magamra révedek.
Ragyog a cél viharban, vészben,
s hányszor eltévedek.
Mégis… elcsüggedjek, megálljak?
Miért csüggedjek el?
Hisz olyan keveset hiszek még,
s már az is fölemel.
Mint minden én nyomorúságom,
nagyobb a kegyelem.
Ebben hiszek, s szemem bűnbánón
megint ráemelem.
Kis hitet, hogy megerősítsen,
míg többről többre nő,
s egész a célig elsegítsen:
hatalmas Isten Ő.
Nagyon sokszor hallom keresztény emberektől is, azt az ókori görög nézetet, hogy az ember földi élete egy rövid itt tartózkodás, amely után a lelke különválik és a szférákban szárnyal tovább. A keresztény nézet egyrészt nem a lélek különválása, se nem visszatérés valami idegen szférába, a keresztény ember előre halad a hitben, az új, mennyei haza felé. Az Ősatyák hitét és a keresztényi váradalmakat összekapcsolja a levél írója. Ábrahám hite olyan nagy volt, hogy szilárd meggyőződése volt, hogy Isten még Izsák elvételével is beteljesíti ígéretét.
A Zsidókhoz írt levél valamikor Márk evangéliumának születése után keletkezhetett, talán Kr. u. 80-ban, egyetlen nagy prédikáció, mely levél formában íródott. Egy teológiailag jól képzett egyházi elöljáró lehetett a szerzője, aki zsidóból lehetett kereszténnyé, vagy hatással volt rá a zsidóság látásmódja, hitvilága. Az igehirdetés annak a közösségnek szól, akinek el kell lassan fogadnia, hogy Jézus Krisztus visszajövetele nincs olyan közel, mint az első keresztények remélték – ezért, mintegy metafora, megjelennek az ősatyák, akik nem láthatták meg Isten ígéretét – az ő példájukat állítja a korai keresztények elé, akik sokáig azt hitték, hogy karnyújtásnyi távolságra van Jézus dicsőséges visszajövetele: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem.
Vajon hogyan értette Jézus ezeket a szavakat. Lehet-e, elég-e annyival magyarázni, hogy Isten számára nincs idői bezártság, vagy csupán arról van szó, hogy ezek a szavak az utolsó vacsorán hangzanak el, és nem Jézus második eljövetelére vonatkoznak, hanem feltámadása utáni találkozásra vonatkozik, amely valóban közel – ehhez a párbeszédhez képest éppen három nappal később valósul meg.
A vasárnap fakultatív olvasmánya a teremtés történetből az ember teremtése és az, hogy Isten megpihent a hetedik napon. A feltámadás az új teremtés, amely legalább olyan jelentőségű keresztény szemmel, mint a világ teremtése, hiszen az üdvösség a kiteljesedése a teremtett világban megélt teremtettségnek.
Túrmezei Erzsébet egy másik verse Gusztáv Adolf svéd királyról szól, de nem csak róla, hanem rólunk is, földön küzdő keresztényekről:
Századok tűnnek, hervadó virágok,
sorra lehullnak eszmék és világok.
Jelenek jönnek, múltakon tipornak.
Titkos határán vésszel teli kornak,
Krisztus hada hol vagy? Küzdesz-e még?
Ó, küzdesz, de roskadva, csüggedezve!
Nem érzed-e magadon égni egyre
a svéd király kialvó lángszemét?!
Fogyott erődre, elhaló magodra
gondolsz… Bús, megrepedt templomfalakra,
s kezed a fegyvert már elejteni készül…
Pedig reád szállt drága örökrészül
eleidtől a nagy, szent titok:
Bár minden, minden ellened szavazna,
halál tiporna rád, vagy tél havazna,
emeld a zászlót: Krisztus győzni fog!
Ámen!
