2023. nyár – Gerlai Pál
Zsoltárok könyve 51,9-11
9Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó. 10Engedd, hogy vidámságot és örömöt halljak, és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél. 11Rejtsd el orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet!
Az ötvenegyedik zsoltár az egyik legmegrázóbb, de egyben a legmegújítóbb éneke Dávidnak. Az Istentől elfordult ember megtérésének folyamatát követhetjük benne végig. Bátran kimondható, hogy Isten megváltó kegyelmének előfutára ez az Ószövetségben.
Isten gyógyító erejével való visszatérés fordulatát láthatjuk kihangsúlyozva néhány költői képpel. A képek között először az izsóp jelenik meg, mint a megtisztulás növénye.
Dávid izsópja
Az izsóp neve ismerősen cseng, többször is találkozunk vele ismert bibliai szakaszokban, ám amennyire egyértelmű a megjelenése, annyira nem az, hogy milyen növényről is van szó.
Az alapigében olvasható izsóp feltehetőleg a héber ezov növényt jelenti, amely nem ugyanez a növény, amelyet Magyarországon izsópként ismerünk. Szíriai majoránnának hívják. Királyok első könyve (1Kir 5,13) falakon vagy azok közelében található kicsi, aromás illatú növényként írja le. Az ószövetségi törvényekben a rituális égőáldozati szertartások során vörösesbarna szőrű tehén elégetéséből származó hamu szórásához ezt a növényt használták, hogy megtisztítsák azokat , akiket egy halott tisztátalansága szennyezett be. Ehhez elég volt az, ha egy halott ember házában tartózkodni, és utána nem lehetett részt venni a szertartásokon az előírt hamus meghintésig.
János evangéliumában a keresztfánál találkozunk az izsóppal, melyre ecetes szivacsot tűztek, de ezt szintén félrefordításnak vélik a bibliakutatók. Feltételezésük szerint ez a kapribogyó cserjének a szára lehetett, amelyet arabul egy nagyon hasonló szóval azafnak neveztek.
Dávid valódi találkozása a halállal
Ha belegondolunk, egyáltalán nem véletlen az izsóp említése Dávid énekében: valódi bűnvallás. Ezzel pontosan azt fejezi ki, hogy halál szennyezte be őt, Úriás vére tapad a kezéhez, amitől meg kell tisztulnia. Nátán ítéletet hirdet: meg kell halni Betsabéval közös gyermekének! Nincs nagyobb szenvedés, mint látni egy szülőnek a gyermeke halálát. Ez a halál végleg visszatéríti Dávidot Istenhez. Tudjuk, hogy Dávidnak nem volt ismeretlen a halál: „Megölt Saul ezer embert, Dávid meg tízezer embert!” (1Sám18,7). Azok úgy látszik nem rázták meg a fiatal Dávidot, ez a halál már sokkal inkább.
Ki nem jössz onnan, amíg meg nem adod az utolsó fillérig
A vasárnap felolvasandó evangéliuma a Hegyi beszédből a törvény magyarázata (Mt 5,20-26), Jézus intelme arról, hogyan viszonyuljunk embertársainkhoz. Azt hiszem érdemes lenne naponta elolvasni ezt a néhány sort, hiszen magunk is nagyon könnyen juthatunk Dávid sorsára. Gondoljunk bele, hányszor gondolunk valakit bolondnak! Nagyon könnyen kerülünk abba a helyzetbe, amelyre figyelmeztet Jézus. Mérlegre tesz, és könnyűnek talál minket!
Keresztség által megtérésre
Mindenen túl mégis van nála megbocsátás. Elrejti bűneinket az arca elől. Mi erre emberileg képtelenek vagyunk. Dédelgetjük a haragunkat, gyűlöletünket. Sokan évtizedekig, vagy akár egy életen át képesek erre. Ha az Úr képes elnézni bűneinket, akkor mi ne is törekedjünk erre? Hiszem, hogy az ő példáját kell követnünk, mert hinni benne azt jelenti, hogy követjük őt. Örömet átélni a haragos szavak helyett, ez az ő életprogramja, amely Dávid vágya is volt a legmélyebb szenvedés idején. A keresztség erre ad lehetőséget. A mai vasárnap erre emlékezeti a megkeresztelteket, és erre biztatja azokat, akik eddig még nem vették a bátorságot.
Imádság
Urunk! Ugyanazt kérjük, amit Dávid kért a legmélyebb szenvedés idején. Olyan önellentmondóak a vágyaink: Ne vess el a jelenlétedből, mégis takart el arcodat a bűneink elől? Ugyanilyen ellentmondó az életünk is. Mindent akarunk, de nem vagyunk képesek jól használni amit adsz nekünk. Visszaélünk javaiddal, és szereteteddel. Te sosem éltél vissza isteni hatalmaddal, előbb szerettél minket, és nem tekintetted zsákmánynak, hogy egyenlő vagy az Atyával! Taníts meg a te utadra, mely lehetetlenül nehéz nekünk! Ámen.
(megjelent az Evangélikus Élet 2023/27-28. számában)
