A Bethlen Gábor Alapkezelő ZRt.-n keresztül 2021. évben érkező 9,5 milló forintos templomfelújítás támogatásnak köszönhetően 10,5 millió forintból megújult az abaújszántói evangélikus templom 1926-ban épült tornyának lemez tetőzete.
2020. február elején a viharos erejű szél a toronysüveg nyugati oldalán több mint 10 négyzetméter lemezborítást felszakított, a lemezdarabokat a templom közelében álló fa fogta fel, így nem zuhantak rá az ott levő buszmegállóra. A hír az országos rádiókban is elhangzott, a sátoraljaújhelyi katasztrófavédelem tudta megszűntetni a veszélyt.
Még 2020 folyamán kereste meg a Tokaj és környéke Evangélikus Egyházközség a bekecsi székhelyű Alpinras Kft.-t, így tudott ilyen gyorsan elkészülni a felújítás, amely 2021 nyári hónapjaiban zajlott. Érdekesség, hogy a hőség miatt a munkások hajnal 4 óra és délelőtt 10 óra között tudtak csak dolgozni. A toronysüveg VM cink borítást kapott, és a kivitele pontosan megegyezik a korábbi lemezborítás formájával és kivitelével. A torony villámvédelme is teljesen fel lett újítva.
Szeptember 6-án megtörtént a toronysüveg átadás-átvétele, köszönjük az encsi református gyülekezet műszaki ellenőrének, Mercz Dánielnek a segítségét.
2021. december 3-án zárult a még 2019-ben kapott támogatásból megújuló templombelső felújítása.
A német Gustav Adolf Werk és az olaszországi valdensek támogatásából lett kialakítva egy többfunkciós közösségi tér, azaz „chatszoba”. A támogatásból a vizesblokkok (mosdó, zuhanyzó) is megújultak, illetve egy teakonyha is kialakításra került.
A gyülekezet hálásan köszöni, hogy a pályázat lebonyolításában sok segítséget nyújtott Domokos Ildikó, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház Ökumenikus és Külügyi Osztályán külügyi referens.
Az alábbi képeken látható, hogy milyen évtizedes romos állapotokat tudtunk megszűntetni.
2021. augusztus 10-11-én hittanos tábort szerveztünk a gyülekezetünkbe tartozó gyerekeknek és szüleiknek. A tábor helyszínei Sátoraljaújhely, a sátoraljaújhelyi kalandpark, Füzérradvány, Rudabányácska voltak.
A tábort a megújult templomunkban és gyülekezeti házunkban tartottuk.
A templomunk a Gustav Adolf Werk és az olaszországi valdensek támogatásából újult meg.
A Karácsony előtti hetek nélkülözhetetlen kelléke az ádventi kalendárium, amely a 20. század eleje óta rengetegett változott. Eredete a 19. századra tehető: az első változatai a német protestáns, azaz evangélikus környezetből származnak, és valójában karácsonyváró naptárnak nevezhetnénk, hiszen jellemzően december 1-től indul, nem pedig az az ádventi időszak első vasárnapjától, amely november 27. és december 3. között minden évben más napra esik.
Az egyik hagyomány szerint a vallásos családokban decemberben naponként 24 képet akasztottak a falra, a szegényebb családokban ez egyszerűbb formában élt: 24 krétavonalat festettek a falra vagy az ajtóra, amelyekből a gyerekek minden nap letörölhettek egyet, ez volt az ún. vonalnaptár. Szokás volt az is, hogy minden nap egy nádszálat helyeztek el egy kis jászolban.
Egy másik formája ennek a az úgynevezett karácsonyi óra, ami valójában egy gyertya, amelyet minden nap le lehet égetni a következő jelölésig.
Johann Wichern hamburgi evangélikus lelkész ennek egy nagyobb, látványosabb változatát készítette el az általa alapított árvaház, a Das Rauhe Haus (Vadócház) lakóinak, akikkel 24 gyertyát gyújtottak meg a szekérkeréken. Úgy tartják, ebből alakult ki a ma elterjedt ádventi koszorú.
A legkorábbi kézzel készült ádventi naptár feltehetőleg 1851-ből származik. Az első nyomtatott kalendáriumot 1902-ben a hamburgi Evangélikus Könyvesbolt adta ki, amely a gyertya gondolatát óra formában megvalósító forgatható mutatókkal rendelkező, gyermekeknek készült, karácsonyi naptáróra volt, hasonló a St. Johannis nyomda által 1922-ben kiadott órához.
1904-ben a stuttgarti Neuen Tagblatt napilap mellékelt egy naptárt az újsághoz ajándékba. Az Alsó-Ausztriai Állami Múzeum azonban az 1903-as évet adja meg a nyomtatott ádventi naptár születési évének.
Mindezeknek némileg ellentmond Esther Gajek, a regensburgi egyetem néprajz kutatója, aki szerint Gerhard Lang egy maulbronni sváb lelkész fia az ádventi naptár feltalálója. Gyermekkori élménye volt, hogy édesanyja egy nagy kartonra ládikákat rajzolt, és mindegyikre egy-egy karácsonyi habcsók (fríz nyelvjárás szerint Wibele) volt varrva. A Reichhold & Lang nyomda résztulajdonosa lett Gerhard Lang, akinek az az ötlete támadt, hogy egy karácsonyi kalendáriumot kellene nyomtatni. A ő megoldása még nem tartalmazott süteményeket. A litográfiai eljárással készült színes rajzokat azonban ki lehetett vágni és kartondobozra ragasztani. Ez az első, bár ablak nélküli kalendárium 1908-ban hagyta el a nyomdát. Akkoriban még „karácsonyi naptárnak” vagy „müncheni karácsonyi naptárnak” nevezték. 1920 körül jelentek meg a piacon az első nyílóajtós változatok, ahogyan ma ismerjük. Ezek a nosztalgikus kalendáriumok még ma is különösen népszerűek.
A keresztény motívumok is hamar megjelentek, ugyanis az 1920-as évek elején a badeni Sankt Johannis nyomda is készített vallási naptárakat nyitott ablakokkal, amelyeken képek helyett bibliai versek láthatók. A Sellmer Verlag azóta is számos keresztény ádventi naptárat árusít a kínálatában.
Az 1930-as évek végén Gerhard Langnak fel kellett adnia vállalkozását, pedig ekkorra mintegy 30 különböző ilyen nyomtatvány adott ki. Viszont második világháború hirtelen véget vetett karácsonyi naptárak szárnyalásának, ennek a kiváltó oka a papírhiány és a képes nyomtatványok kiadásának tilalma volt. Az adventi naptárak diadalmenete csak a háború utáni időszakban folytatódhatott, és mára az egész világon elterjedtek. 1945-ben Richard Sellmer kiadót alapított, és a második világháború utáni elsőt ő adta ki. Ez volt a „Die kleine Stadt – A kis város”, amely még ma is megvásárolható.
Az 1950-es évektől az ádventi naptár ismét nagy népszerűségnek örvendett. Szinte mindenhol vásárolhatták az emberek – a tömeggyártásnak köszönhetően olcsóbbak lettek. A motívumok elsősorban romantikus, hóval borított városok voltak, a 24. ajtó mögött a Betlehem bújt meg. De egyre fontosabbá váltak a különböző művészek által kézzel festett változatok.
Az első csokoládéval töltött naptár 1958-ban jelent meg. Ma ez az egyik leggyakrabban vásárolt termék a játék- vagy képes kalendáriumok mellett. De a fényképes változatai is egyre népszerűbbek.
Az utóbbi években a kézműves naptárak irányába mutat a tendencia. Nagyon népszerű skandináv ötlet, hogy a számozott textilzsákokat egy zsinórra akasztják. Mindeközben már nem csak a gyerekeknek készül, a felnőttek is megajándékozzák egymást. Néhány éve új, média fájlokat, zenéket tartalmazó változatok is elérhetőek. Az eredeti funkció, a napok számlálása a családi meséléshez kapcsolódik. Így születik egyre több hangoskönyv 24 történettel vagy dallal. Számos internetes ádventi applikáció is létezik, napi e-mailek vagy nyereményjátékok formájában.
A legnagyobb szabadon álló adventi kalendárium Lipcsében található, 875 négyzetméteres. A legdrágább azonban valószínűleg a londoni Harrods áruházban van, amely 2010-ben indította el először a millió dolláros változatot, amelynek ablakaiban volt például a 18 karátos arany napszemüveg, motorcsónak és dizájner konyha is. Ebből is látszik, hogy a régi egyszerű ajándékok milyen túlzó irányba vitte a mai világ üzleti szemlélete és vásárlási szenvedélye.
2010-es években megjelentek a Szabaduló szoba stílusú naptárak is.
A latin adventus szó jelentése „eljövetel”. Jézus Krisztus születésére való lelki és lelki felkészülést jelöli. És még ha az adventi naptár formája, stílusa és megjelenése jelentősen változott is az idők során, az üzenet mindig ugyanaz: készülés Krisztus születésének ünnepére, örömszerzés, ennek időszak különlegességének és egyediségének kihangsúlyozása. És persze a karácsonyi várakozás fokozása felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt.
2021. november 14-én, a mint minden évben, a Márton naphoz legközelebb eső vasárnapon tartották az aszódi evangélikus gyülekezetben a templomszentelési emlékünnepet.
1728-ban ezen a vasárnapon szentelték fel az evangélikus templomot 9 évvel az építkezés megkezdése után. Podmaniczky János a település evangélikus földesura pietista látásmódú keresztény báróként épített az ellenreformáció kemény éveinek kellős közepén evangélikus templomot, 1693-ban létesült a gyülekezet és szintén 18. századi az evangélikus iskola, melynek tanulója volt többek között Petőfi Sándor is és a tanítói között voltak Csengey Gusztáv és Koren István is.
Az aszódi gyülekezet lelkésze, Lőrincz Csaba a templomszentelés 300. évfordulójának közeledtével minden évben a templomszentelési emlékünnepre egy-egy ebből a gyülekezetből indult lelkészt hív meg igehirdetőnek.
A tokaji gyülekezet jelenlegi lelkészét ebben a gyülekezetben keresztelték, itt konfirmált és 1993 decemberétől 2005 augusztusáig segédkántorként orgonált vasárnaponként és a hétközi alkalmakon a gyülekezetben.
Az igehirdetés közvetítése az alábbi linken található, Lőrincz Csaba keresztelési igehirdetése 22:30-tól, Gerlai Pál igehirdetése a 40:00-tól látható, hallható.
A Szerencsejáték Zrt. 1 millió forintos támogatásából valósul meg a tokaji parókia udvarának fejlesztése, a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Pedagógiai Intézetének pedagógiai előadója, Valentinyi Erika közreműködésével.
A fejlesztéshez lezárult az eszközök beszerzése, a kivitelezés jelenleg 75%-nál tart.
Augusztus 1-jén ökumenikus piknikkel szeretnénk átadni a parókiaudvart az új fejlesztésekkel.
Törőcsik Marira emlékezve egy személyes vonatkozás: pontosan hat évvel ezelőtt a feleségemmel együtt láttuk az egyik utolsó szerepét: Ibsen Brand című drámájában egy munkamániás evangélikus lelkész édesanyját alakította. A színdarab után közönségtalálkozón is részt vettünk, amely nagyon emlékezetes lett számunkra: a társulatnak elég megdöbbentő volt, hogy egy hús-vér evangélikus lelkésszel és a menyasszonyával találkozhatott, érdekes beszélgetés kerekedett belőle.
Az evangélikus lelkészek havonta megjelenő szakmai lapjába, a Lelkipásztorba írtunk is egy műkritikát, a 2016/3. számban jelent meg.
Gerlai Pál evangélikus lelkész
mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember
Tanulmányok:
2005-ben teológus-lelkész diploma megszerzése az Evangélikus Hittudományi Egyetemen.
2010-2012. a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán mentálhigiénés- és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzés elvégzése.
Munkatapasztalat:
2005-től 2012-ig Encs és környékén evangélikus lelkészi szolgálat, gyülekezetben, általános iskolai hittanórák, idősek otthonában rendszeres bibliaórák, előadások Encsen és környező községekben
2009-től 2016-ig iskolalelkészi munkakör először közép-, majd általános iskolai, végül óvodai hitoktatás, illetve mentálhigiénés Családi Életre Nevelés előadássorozatok huszonkét csoportban első osztálytól a 13. évfolyamig.
2016-tól lelkészi szolgálat Tokajban és környékén Abaújszántótól Sátoraljaújhelyig. Tokajban az Időskorúak Otthonában havonta bibliaórák, előadások az idősek klubjában, valamint a Monokon és a sátoraljaújhelyi idősek otthonában. Iskolai és óvodai hittanórák, foglalkozások Abaújszántón, Tállyán, Golopon, Szerencsen, Sárospatakon.
2016-tól egyetemi lelkész a Miskolci Egyetemen, csoportfoglalkozások, tréningek, lelkigondozói beszélgetések.
2018. tavaszi félévétől minden tanévben „Felelősségvállalás Korunk Társadalmában” érzékenyítő kurzusok a Miskolci Egyetem ÁJK. Karán dr. Vinnai Edina docenssel.
2021 márciusától a tokaji Egészségfejlesztési Iroda munkatársa
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.